Kesztölc Esztergomhoz közel eső, több mint 900 éves, nagyobbrészt szlovákok lakta település. A falu 1944-ig visszanyúló története mintha egész Magyarország történelmét modellálná. I. A hadifogság. 1944 karácsonyán a II. Ukrán Front katonái bevonultak Kesztölcre. Néhány nappal később elrendelték, hogy minden 18 és 48 év közötti férfi jelentkezzen munkára. A faluban az átlagosnál több férfi maradt, mivel többségük a katonaság helyett a bányában teljesített szolgálatot. Így közel 400 főt sikerült összegyűjteni, s a menetet először gyalog, majd vonaton útnak indították Baján keresztül Temesvárra. A bányászokból, parasztokból álló csapatot, mint "partizánokat" adták át egy másik szovjet egységnek. A temesvári táborban a foglyok 60 %-a odaveszett. A megmaradtakat szovjetunióbeli lágerekbe hurcolták, s 1948-ban csak nagyon kevesen kerültek haza közülük. A háromezres lélekszámú falu 500 lelket veszített a háborúban. II. Az összeesküvés. A koalíciós idők végeztével Kesztölcön is elindult az élet szinte minden területének államosítása; a jómódú parasztok kuláklistára kerültek, megkezdődött a termények, jószágok kötelező beszolgáltatása, az agitáció a föld közös tulajdonba adására. Néhányan megpróbáltak ellenállni (már az is ellenállásnak számított, ha valaki nem szavazott a manipulált választásokon), röplapot szerkesztettek, s a falu lakosai között terjesztették. 1952 augusztusában az ÁVH több embert letartóztatott a faluban. Nagy részüket a Fő utcai fogházba szállították. A vallatás során mindenáron azt akarták kiszedni belőlük: fegyveres összeesküvést szerveztek. Két vádlottat kivégeztek, egyiküket anélkül, hogy szót váltott volna szintén letartóztatott feleségével. A többiek "megúszták" 9-14 év börtönnel. Egyikük - akinek sikerült sebesülten elmenekülnie - több évig bujkált egy ismerős család padlásán. III. A köztársaság. Az 1956-os forradalom híre ugyanolyan készületlenül érte a kesztölcieket, mint az egész országot. A párttitkár házát ugyan felrobbantják (szerencsére senki nem sérül meg), a tanácselnökkel felolvastatják a diákok l6 pontos követelését, más atrocitás azonban nem történik. Megalakítják a Nemzetőrséget, s koalíciós alapon Nemzeti Bizottságot hoznak létre. November 16-án bevonulnak a szovjet csapatok Kesztölcre, szinte ok nélkül lelőnek néhány embert, hogy félelmet gerjesszenek a faluban. Jópáran elhagyják az országot, a többség pedig tudomásul veszi a tényeket. Egy kesztölci polgár hat évig bujkált a saját házukban, a tűzhely alá épített rejtekhelyen. A megyei lapban elrettentésül többrészes cikk jelenik meg a "kesztölci köztársaságról", a helyi "köztársasági elnökről". .. A kesztölciek csak most mondhatták el történetüket a közülük származó riporter segítségével. A múlt őszinte feltárását elsősorban gyermekeik, unokáik miatt tartják fontosnak.