Lénárd Sándor 1910-ben született Budapesten és 1972-ben halt meg a brazíliai Donna Emmában, ahol 1951-től élete nagy részét töltötte. A filmkészítők bejárják életének fontos helyszíneit, felidézik jelentős eseményeit: a Donna Emma-i, saját építésű - mára már pusztulásnak indult - faházat, a birtokot, felkeresik a sírját. Bejárják Rómát, ahol hosszú évekig élt, s ahol megismerte Andriettát, aki haláláig társa volt s akitől fia született. Archív mozgóképek és állófotók idézik fel a korszakot, amelyben élt: Mussolinit, a háborút, a háború utáni időszakot, az országos Bach-vetélkedőt, melynek nyomán egész Brazíliában ismertté lett. Egykori barátok mesélnek arról, hogy orvosként a természettől tanult módszerekkel gyógyított, tizenegy nyelven beszélt, latinra fordította a Micimackót.