Ede, a mezei egérgyerek megint megunta a hosszú, őszi esőzéseket meg a koplalást, és útnak indult a falu felé. Azt hallotta, az ottani egereknek mindenük megvan. Egy ócska bőrönd jóvoltából vonatra száll, de amikor a vagonban kaja után néz, felfedezik az utasok, és kitör a pánik. Ede elmenekül és talán elalszik: jön a Kalauz, de neki nincs jegye. A Kalauz elemózsia-juttatás fejében megmenti Edét a patkány Ellenőrtől, s így egy időre megnyugodhat és elgondolkozhat: ha élelmet szerez, már három felé kell osztania, hiszen a vasútnál kevés a fizetés, a potyautasoknak pedig hálásnak kell lenni. Ezen meditálgat álom és ébrenlét határán, a vonaton ringatózva.