E film Balázs Béla költői életművét, pontosabban librettóvá lett verseit dokumentálja. Nemeskürty István szerint Balázs Béla nem egyszerűen librettót írt, hanem önálló költői műveket, melyek megzenésítésre vártak. A kékszakállú herceg vára 1910-ben íródott. Balázs Béla 1911-ben kérte fel Bartókot, hogy komponáljon hozzá zenét, s bár 1913-ban egyszer előadták egy matiné-előadáson (a díszleteket Gulácsy Lajos tervezte), operaházi bemutatójára csak 1918-ban került sor. A fából faragott királyfi 1912-ben készült el. A táncjáték bekerült az Operaház 1916-os műsortervébe. A Tanácsköztársaság bukása után Balázs Béla neve nem szerepelhetett a plakátokon. Bartók Béla - Balázs unszolására - később beleegyezett abba, hogy a szövegíró nevét nem tüntették fel, ennek fejében mindkét zenemű műsoron maradhatott. Operaénekesek, egy rendező, karmester, díszlettervező, zeneszerző emlékezik Balázs Bélára, Bartókra, A kékszakállú különböző előadásaira. Mihály András szerint Balázs Béla librettói szinte tökéletesen fedték Bartók Béla fájdalmasan rezignált viszonyát a női nemhez, pontosan tükrözték Bartók személyiségének zártságát, magányosságát. Ütő Endre úgy véli, a XX. századi művekben a zenemű szövege, a librettó egyre fontosabb lesz. A fából faragott királyfi története Seregi László koreográfus értelmezésében nemcsak egyszerű népmesei történet, hanem egyfajta férfi-nő kapcsolatot modellál. E művet 1939 után levették a műsorról, csak 1945 után került ismét színre. 1945 tavaszán tért haza Balázs Béla moszkvai emigrációjából, egy új daljáték tervével, melyet Kodály Zoltánnak ajánlott fel megzenésítésre. Kodály elfogadta az ajánlatot, s a Cinka Panna balladája című művet 1948. március 15-én, a 48-as szabadságharc 100 éves évfordulójának tiszteletére mutatta be az Operaház a Nemzeti Színház művészeinek együttműködésével. A címszerepet Lukács Margit, a Nemzeti Színház művésznője játszotta. A darab összesen két előadást ért meg. Révai József és Horváth Márton "kritikái" szinte földbe taposták a művet, a szerzők közül főként Balázs Bélát. Révai "tartalmilag elhibázottnak, politikailag pedig károsnak" tartotta a Cinka Pannát. Az elutasítás valódi oka egy 1946-os filmesekkel kapcsolatos zsdanovi párthatározat, amely név szerint marasztalta el Balázs Bélát és munkásságát. A Cinka Pannát azonnal levették a műsorról, Balázs Bélát súlyos támadások érték, melyek minden bizonnyal hozzájárultak idő előtti halálához...