Erdély keleti részén tündérkülsejű boszorkányokról beszélnek az emberek. A hegyekben marhapásztorok beszélgetnek. Feri bátya meséli, hogy fiatalkorában saját szemével látott boszorkányt, fogadkozik, hogy megfog egyet. Elalszanak, a fiatal Jani egy nő énekére ébred, a tündérszép lány maga után csalja. Az eltévelygett Janira Feri talál rá, visszaküldi a fiút társaihoz, maga pedig boszorkányt fogni indul. Feri nem tér vissza, csak a képmása jelenik meg a forrás vizében. Egy este Jani távoli fényt követve elindul a rengetegbe, ahol a boszorkány lelkét látja. Senki sem tudja, valóban léteznek-e boszorkányok, egy azonban bizonyos: tízesztendőnként felgyullad az erdő.