Az 1848-49-es szabadságharc bukása után a csatatéren egy cigány honvéd, Patikárius Józsi megmenti egy sebesült Habsburg-főherceg életét, majd amikor banditák támadnak rájuk, a főherceg menti meg az övét. Józsi kompániájában a cigányasszonyok meggyógyítják a Herceg sebeit, Józsi pedig muzsikájával a lelkét. A Herceg hálából kastélya mellé telepíti le a cigányokat. Beleszeret Józsi szerelmébe, a gyönyörű Zerfibe. Mivel a Vajda szavát szegi, s inkább a Hercegnek adja a lányát, Józsi megöli a Vajdát. Zerfi belehal a Hercegtől fogant gyermek szülésébe. Józsi az újszülött kislánnyal, Sirmával elmenekül. A Herceg sok év múlva a pesti éjszakában az ismert muzsika nyomán rájuk talál, magához veszi Sirmát és örökbe fogadja fiát, Tárit. A palotában együtt növekszik a rendkívül tehetséges, szőke cigányfiú a Herceg egyik unokahúgával, Josephinnel, s egymásba szeretnek. A Herceg meghal, ravatala mellett Tári hegedül. Josephin apja vérig sérti a hercegi unokát, aki vonójával kiszúrja az apa szemét. Menekülnie kell, de a cigányok elől is, akik az árulásért megbélyegzik: lecsapják az orrát. Josephin Táritól fogant gyermekét szülei el akarják "rekkenteni", de Tári a Herceg birtokára menekíti kedvesét, ahol a Tanti családtagként befogadja. Megcsonkított arcával azonban Tári nem maradhat velük, s magányosan bolyong a nagyvilágban, orvosnak tanul. Josephin megszüli Tári fiát, Jokát, aki hercegfiúként nevelkedik a kastélyban. 1944-ben a nyilasok elhurcolnák a "cigányfattyút", de Josephin ragaszkodik fiához, végül mindkettejüket elviszik. A koncentrációs táborban összetalálkoznak Tárival, aki fogolyként a Táborparancsnok mellé van beosztva. Megmenti szerelmét és fiát a gázkamrától: alkalmaztatja őket a táborban folyó kísérleteknél. A Táborparancsnok lánya a táborba menekül a világban tapasztalt téboly elől, s a tehetséges Jokától hegedülni tanul. A két fiatal között szerelem szövődik, s a háború végén együtt menekülnek a teljes összeomlásból.