A két Witman fiú hirtelen elveszíti édesapját. Anyjukat saját problémái, nőiségének bizonyítása köti le. A kamaszfiúk érzelmi számkivetettségben, hidegségben élnek. Nem látnak mintát, amit követhetnének. Állatkínzással ízlelik meg azt a kegyetlen gyönyört, mely a fájdalom okozásából fakad. Sivár világuk maguk szabta törvények szerint épül. Anyapótlékként egy kivert utcalányt szeretnek. A gyönyörű, vörös hajú Irén ajándékot kér tőlük is. Éjjel megkísérlik kilopni anyjuk ékszereit a vitrinből, s mikor Witmanné fölriad, beledöfik a bonckést. Még aznap hajnalban beterítik Irén meztelen hátát az ékszerekkel. FE