Szék, az erdélyi falu gazdag néprajzi hagyománya, csodálatos zenéje, táncai révén évtizedek óta a magyar néprajzkutatók zarándokhelye. A gyűjtők gyakran felkeresték Fülöp Istvánné Győri Klárát is. Az idős, iskolázatlan asszony valósággal a "paraszti élet enciklopédiája" volt, százával ismerte a meséket, szólásokat, közmondásokat. A házában működő táncházban vagy a fonóban szívesen mondott mesét, játszott, táncolt a fiatalok között. A faluban sokan megszólták szabados életmódja, nyílt beszéde miatt. Különösen nagy felháborodást keltett a hetvenes évek közepén napvilágot látott önéletírása, melyben páratlan őszinteséggel tárja fel életét, kapcsolatait, a falu sokszor elmaradott szokásjogát. A székiek közül a többség nem olvasta, csak hírből, mások elbeszéléseiből ismeri a könyv tartalmát. De nem csak a falubéliek ítélték el, félreértették komoly szakemberek is, akik heves cikkekben támadták az "obszcén, szemérmetlen, manipulált" könyvet. Ezzel ellentétben a kötet egykori szerkesztője szerint Kali néni nagy formátumú személyiség, igazi tehetség volt, akinek önéletírása belső kényszerből született. Visszaemlékezésének megjelenését Győri Klára már nem élte meg. A filmben amatőr technikával készült archív felvételeken láthatjuk a szóba kerülő népszokásokat és Győri Klárát.