A film az 1956-ban mártírhalált halt forradalmárköltőnek, Gérecz Attilának (Hayth Zoltán) állít emléket. A fiatal élsportolót 1949-ben tartóztatják le közösség elleni izgatásért és koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Társait kivégzik. Ettől kezdve Gérecz élete a börtönökben zajlik. A népi írókhoz tartozó költők, írók közé kerül, akik a költészetbe kapaszkodva próbálják meg túlélni megpróbáltatásaikat. Tőlük tanulva kezd el lassan maga is írni, majd fordítani. A menyasszonya időközben elhagyja, és ez a csalódás még inkább arra ösztönzi, hogy problémáit a költészet eszközeivel dolgozza fel. Nem törődik bele sorsába, több alkalommal is megszökik. Titokban meglátogatja anyját, felkeresi volt menyasszonyát is, aki nem várta vissza őt. Attila vakon bízik a nőben, megkéri, segítsen neki. Margit azonban elárulja, így Attila újra a fogházba kerül. Az élet tartogat neki egy csodaszép meglepetést. Itt találkozik a valódi nagy szerelemmel, Klárival. Kapcsolatuk feledteti a benti megaláztatásokat és borzalmakat. Attila legszebb költeményeit írja meg a lánynak. Közben a kinti életben megindul a változás, készülődik a forradalom. Mikor a rabokat kiszabadítják, Attila is szabad lesz, szerelmével együtt bekapcsolódik a forradalomba. Az utcán érik a halálos lövések. Szerelmével egymásba kapaszkodva indulnak el a hajnali utcán egy ismeretlen, egy másik élet felé.