A 60-as-70-es években Jugoszláviából sokan mentek külföldre, főként Németországba dolgozni a magasabb kereset reményében. A legtöbbjük a nyugdíjig maradt, aztán költözött haza, s a megtakarításokból és a kinti nyugdíjból él. A munkaadó országban nem tudtak meggyökerezni, otthonról elszakadtak, nem fogadták vissza őket, irigyelték, amit összegyűjtöttek. Aztán jöttek a háborúk, s mégis, még a gyerekek közül is alig maradtak kint. Sokan belerokkantak a rengeteg munkába, sokakat tönkretett a szerbiai bankcsőd. Anyagilag jól jártak, lelkileg megsínylették - kevesen kezdenék újra.