A kazincbarcikai kényszermunkatábor 1951-53 között működött. A Szovjetunióból 1950 után folyamatosan hazatérő hadifoglyokból töltötték föl a létszámot 1000-1100 főre. Magyarországi németeket, volt csendőröket, rendőröket, magasrangú közigazgatási tisztviselőket tartottak itt fogva. A külvilág, a családjuk nem tudott róluk, teljesen ki voltak szolgáltatva az ÁVH-nak. Kecskeméten, Recsken, Tiszalökön, Kunmadarason, Taszáron, Sármelléken ugyancsak működtek internálótáborok. A film a fogvatartottak és családtagjaik visszaemlékezéseire támaszkodva állít emléket az áldozatoknak.