Az alkotók történelmi dokumentumok, mozgóképek, ősi hangszerek, digitális trükkök és látványos, megrendezett jelenetek segítségével idézik meg a magyar történelem szakrális személyiségeit s a kort, amelyben éltek. Elsőként Álmost, a szakrális uralkodót. ősi pogány mondókák elevenítik fel a magyarok vándorlását, más népekkel való keveredését, a honfoglalást és a honfoglaló magyarok sámánisztikus hitvilágát. A következő etűdben Szent István a kereszténnyé válás, az államalapítás, az utódnevelés gyötrelmes problémáival küszködik. A jelenetekben megelevenedik István egyetlen életben maradt gyermeke, Imre herceg és annak nevelője, Gellért püspök. Színpadképekben öltenek formát István király fiához írott intelmei. Imre halála után a nemzet gondjaival magára maradt István Szűz Máriának ajánlja országát. A lengyel származású, nyitrai kolostorban nevelkedett Szent Szórád boldog emlékezetű Andrásként remetéskedik Magyarországon, s mártíriumával példát ad a hit erejéről. Magyar Szent Mózesnek, az Úr kiválasztottjának, a testi vágyak elleni küzdelem segítőjének emlékét a kijevi barlangkolostor őrzi. A kolostor falai között egy mai szerzetes eleveníti fel Mózes tragikusan végződő történetét a parázna özveggyel. II. András király első feleségétől, Gertrudistól származó Erzsébet nevű lányát négyévesen jegyzik el egy thüringiai hercegfiúval. A vőlegény korán meghalt, így végül a fiú bátyja veszi el Erzsébetet. Szent Erzsébet a szívből eredő érzelmeket minden bűnök forrásának tartotta, önmegtartóztató, csodákkal teli életet élt korai haláláig. A film utolsó egységében Várszegi Asztrik pannonhalmi apát idézi meg az 1242-ben meghalt Uros apátnak, Pannonhalma alapítójának szikár, kemény alakját az erődítménynek is beillő pannonhalmi monostor falai között.