A lírai filmszatíra címe maga a főhős: testéből formál ékezetet a sportpálya gyepén embertestekből kialakított ÉLJEN-re. A fiatal népművelő egy csomó könyvvel, friss diplomával, lelkesedéssel és energiával telvten érkezik a kisvárosi gyárba. Az igazgató ugyan nem tud az üzem népművelőt kereső hirdetéséről, de legalább van, aki május elseje méltó ünneplésével foglalkozzon. A nyílt, álmodozó tekintetű fiú, szinte fölosztva magát az emberek között, humanizálja a gyár életét. A halakkal álmodó öreg portásnak Hemingwayt ad a kezébe, összehozza az alkoholista darust a kis rajzolólánnyal, az igazgatót a Tatjana-érzelmű, gátlásos titkárnővel, kitárulkozik előtte a gólyaváró gondnok és a kultúrigényeit kávéfőzésbe fojtó könyvtáros. Ám mikor a kultúrát termelőerővé akarja változtatni, utcaseprők vihetik bőröndjeit az állomásra. FE