Történik a mozgósítás első napjaiban és a jelenben, részben Budapesten, részben a szerb határon. Bíró János gazda féltékenységből elűzi nejét, Ágnest és csak Piroska leányának él. Kitör a háború. János gazda „népfölkelő”-ként önként menne a frontra, csak egy dolog aggasztja, hogy mi lesz közben kis leányával, akit egyedül kell odahaza hagynia. Végük Erzsók asszony és apósa unszolására hazahívja feleségét, hogy gyermekének őrző anyja legyen. Ezek után teljes hittel és bizalommal indul a csatatérre. Egy egész felvonás mutatja be harctéri kalandjait a szerb határon. Egy előőrsben teljesít szolgálatot, amíg meg nem sebesül. A kórházban végérvényesen kibékül a feleségével. Pár hét múlva hazatér. A lábadozó boldogan tölti napjait kislányával és feleségével, de amint eljön az este, nem tud aludni. A Száva partra gondol, hol bajtársai még most is ütik az ellenséget, s a szuronyroham szédítő mámorára, és ellenállhatatlan vágyat érez, hogy újból elmenjen a frontra. Mert úgy érzi, hogy menni kell, amíg erő van a karban, menni kell, ha valaki azt üzeni.