A drótkerítés egy darabja beszökik a házba és ámokfutásba kezd. Életre kel, hernyóként siklik a padlón, támadásra készülő csörgőkígyóként figyel. Összetör egy vázát, himbálózik a vécéláncon, miközben a váza cserepei üldözik, és villanykörte-bombák hullanak rá. "Farkával" véletlenül megpendíti a letámasztott gitárt, megdermed, visszamegy, összesodort szálai kezdenek szétválni, és összefonódik a gitárhúrokkal. Nomen est omen, ez csak álom, a valóság a kerítés.