A történelmi játék 1849. augusztus 11-ét, a szabadságharc bukása előtti napot eleveníti fel az aradi várban. Miközben a vár körül Nagysándor tábornok csapatai még harcolnak s igyekeznek megakadályozni az orosz gyűrű bezárulását, Görgey Artur a vár egyik szobájában Kossuth Lajossal, Kossuth húgával, Zsuzsával, a sebesült Damjanich tábornokkal és az ideérkező Batthyány Kázmér gróffal, a külügyminiszterrel vitázik a közelmúlt eseményeinek megítéléséről és a jelen helyzet megoldásáról. Görgey ellene van az erkölcsi szempontú megközelítésnek, a további véráldozatnak, sőt még annak is, hogy a parancsnoksága alatt álló, még érintetlen hetedik hadtest a végső szükségben tüzérségével megsegítse Nagysándor csapatait. Teljhatalmat követel, hogy orosz segítséggel kedvező feltételek között köthessen békét. Tábornokai mellé állnak, az utolsó percben Nagysándor is. Kossuth szerint a forradalom és szabadságharc addigi sikerei sem a racionalitáson alapultak, hanem a haza és a szabadság szeretetének, az önfeláldozásnak, a kitartásnak voltak köszönhetők, s fenyegető bukását az ellenséges külső erők összefogása mellett az egyéni érdek, a karrierépítés, a széthúzás, az egység hiánya okozza. Batthány Kázmér, aki jobbágyait már 1839-ben felszabadította, birtokán angol telivér méntelepet létesített, s fiatalon szegődött a forradalom és szabadságharc szolgálatába, most a legszenvedélyesebben érvel amellett, hogy Kossuth sértetlenül külföldre jusson, s ott szolgálja tovább a szabadságharc ügyét. Maga az emigrációban szegényen, fiatalon és utódok nélkül halt meg. A film emlékük előtt tiszteleg.