"Költött tehát meggondolatlanul, Mint a sajtféreg, s édes mámorában Ráért regényes hipotézisekben Keresni az ingert és költészetet. De már nekünk, a legvégső falatnál, Fukarkodnunk kell, általlátva rég Hogy elfogy a sajt és éhen veszünk Növényeket nem szül többé a föld..."