A 300 éven átívelő történet egy ifjú XVII. századi várúr, Bálint gróf küzdelmeit mutatja be szerelméért, Borbála grófnőért, melyet riválisával, Lőrinc gróffal vív. Az ifjú gróf álmában a jelenbe, 1914-be kerül. Fantasztikus álma megelevenedik a filmen. Minden megváltozik körülötte, bolyongása közben betéved a városba, ahol az emberek megbámulják lovagi öltözékében. Sok kalandon átjutva a Ritz szállóba vetődik, hol éppen ötórai teánál talál egy úri társaságot. A fiatalság a matsciche brasilienne-t járja. A lovagot megpillantva nagyon mulatságosnak tartják, hogy bevonják a táncba. De Bálint gróf nem ismeri a furcsa táncot, dühös lesz, és megmutatja, mi az igazi magyar tánc: A palotás. A várúr tovább csetlik botlik az autó és a repülőgép századában, s számtalan mulatságos bonyodalom forrása, hogy nem ismeri a XX. század technikai vívmányait. Különös kalandjai támadnak a kerékpárral és az automobillal, melyeket nem tud használni. A jelenben ismét találkozik hűtlenkedő szerelmével, akit végül sok kaland után aeroplánon szöktet meg. Álom és valóság, múlt és jelen, realitás és irrealiltás képei váltakoznak a filmen, s a történet során a nézők megismerhetik az arisztokraták magánéletét, időtöltéseit, szokásait.FRÖHLICH és FODOR önállósították magukat, kiépítették későbbi híradó-tevékenységüket, és kevésbé színvonalas – csak 1916-ban emelkedő – játékfilmgyártást is folytattak, melynek első darabja a HÁROMSZÁZ ÉVES EMBER volt, arisztokrata műkedvelők részvételével. Kinotechnika, 1914 febr. 1., Mozgófénykép Híradó, 1914 ápr. 26., vö. Uránia, Városi Mozgószínház az új pénzügyi palotában. Eperjes, 1911 május 13. [Magyar Bálint]