Kesselstadt Antónia 1843-ban könyvet írt Sobriról, a híres bakonyi betyárról. Fia filmfelvevőgéppel indult a legenda nyomába. Amerikában felkeresi Mari nénit, aki a könyv megjelenésekor írt Antóniának egy levelet. A két nő hajdanán ismerte a híres betyárt: "Tóni" mint romantikára éhes, cserfes úri fruska egy betyártámadásnál találkozott vele, az árván maradt parasztlányok, Mari és ikertestvére, Rozi Sobri gyámolítottjai voltak. Megelevenedik az 1810-ben, Soborban született, dezertőrként betyárlétbe kényszerített, szelíd lelkű, emberölésre sosem vetemedő Pap József, azaz Sobri Jóska története. A katonaság elől bujkáló, apró vétségek miatt üldözött szegénylegények erdei csapatának hamarosan élére kerül az erős és ügyes Sobri, valamint az írni-olvasni tudó, könyveket bújó öreg Milfait Ferkó. Csányi szolgabíró az ügyefogyott Stettner hadnaggyal hajszát kezd ellenük, de folyton alulmarad, míg Darkaváry gróf be nem száll vadászaival a küzdelembe, s el nem fogja a két lányt. Bár Sobri és Milfait csellel kiszabadítják őket, Sobri szerelme, Rozi áldozatul esik. Ezután - Milfait Amerikáról szóló könyvének hatására - már Sobri is Amerikába vágyik, de a szökéshez sok pénzt kell a környékbeli uraságok kastélyaiból öszszegyűjteniük. Most már a pandúrok és katonák együttes erővel, császári támogatással indulnak felszámolni a betyárvilágot. Milfait felkeresi régi szerelmét, hogy megkérdezze, vele menne-e Amerikába, s eközben elfogják. Megkínozzák, végül felakasztják, de Sobri búvóhelyét nem tudják meg tőle. A menekülő betyárokat végül a lápban fogja tűz alá a sokszoros túlerő. Itt Liliom Peti hal meg Sobri helyett, a sebesült Sobrit pedig Mari és Flórián szekéren kimenekíti az öldöklésből. Mi lett vele ezután? Született valahol és eltűnt valahová - mondja talányosan Mari néni, majd megmutatja a filmkészítőnek a kertben a Pap József feliratú fejfát és sírt. És hogy került ki Mari és Jóska Amerikába? Ez már egy másik történet.