A faluban a goromba, de agyafúrt kovácsmester volt a legokosabb, túljárt mindenki eszén. Azt hangoztatta, hogy az ördögtől sem fél. Ezt aztán nem tűrték a pokolban, s az Ördögkirály fölküldte a jobbján ülő ördögöt, hogy büntetésből hozza le a kovácsot. Amikor egy idő múlva az ördög rémülten visszamenekült, mert a kovács jól kifogott rajta, az Ördögkirály a baloldali segédjét küldte. Az is pórul járt, és ugyancsak lélekszakadva, egyedül tért vissza a pokolba. Ekkor személyesen őfelsége indult, hogy megleckéztesse, elhozza a csalafinta embert az örök kárhozatba. De a kovácsmester bezárkózott, s kieszelte, hogy egy zsákba befogja az Ördögkirályt és jól elpüföli. Igy is tett, s aztán mikor elengedte, az Ördögkirály örült, hogy ép bőrrel jutott vissza az alvilágba. Ettől kezdve soha többé nem háborgatták a kovácsot.