A kilencszáz éves jubileum ünnepségeit mutatja be a film. A hagyományos Szent István-körmenet eddig nem látott méretekben vonul fel. Elvezet bennünket a film Székesfehérvárra, az egykori koronázó városba, Szent István szülőhelyére, ahol bemutatja a feltárt emlékeket. A nagy napról az ünnepi országgyűlés emlékezik meg. Magyarország kormányzója és vezető államférfiai, továbbá a zászlósurakkal az élen a magyar közélet előkelőségei jelentek meg a nemzeti múlt legnagyobb ünnepén. Az utolsó koronázás óta először nyitják fel a koronázási jelvényeket tartó, gondosan őrzött ládákat és a közönség kegyelettel járul a magyar királyság szimbolikus jelvényei elé. Forrás: Magyar Film Iroda Rt. Kultúrfilm jegyzéke 1940 Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15. • 1935-46 (1935-II-255) 255.o. Náray-Szabó László: […] Áttérve most már a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárcájának költségvetésére, tudjuk, hogy a m. kir. kormány elhatározta, hogy az 1938. évben országos ünnepségek keretében kíván áldozni első koronás királyunk, Szent István emlékének. A kormányzó úr ő fő-méltósága már elrendelte, hogy az országgyűlés 1938-ban Székesfehérvárra hívassák egybe. Mivel továbbá ugyanebben az évben az eucharisztikus világkongresszus is hazánkban lesz, joggal lehet arra számítani, hogy nemcsak minden magyar embernek, de talán az egész művelt világnak figyelme is felénk és első királyunk személye, országlása és egész kora felé fog fordulni. Nemzeti kultúránkra háruló nagy feladatot képez, hogy ennek az országos és nemzetközi érdeklődésnek méltó formákban való kielégítésére felkészüljünk. Ezzel kapcsolatban felhívom a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi és az iparügyi miniszter úr figyelmét egy eszmére, amelyet egy fővárosi kiváló építész, a negyven felé közeledő generáció egy vezető tagja, Padányi Gulyás Jenő vetett fel, akinek a sajtóhoz eljuttatott és a minisztériumhoz benyújtott memoranduma azt kívánja és indítványozza, hogy örökítsük meg Szent István emlékét egy gondosan előkészített nagyszabású film keretében., Rendkívüli érdekes ennek a memorandumnak az indokolása, amelyből az idő rövidsége folytán csak egypár sort leszek bátor idézni (olvassa): «Magyarország már régóta adósa a kultúrának egy reprezentatív magyar film megalkotásával. Mussolini legfőbb felügyelete mellett most készül a nagy olasz film, a »Scipio Africanus«, amely hivatva lesz a római impérium történeti gondolatát minden olaszban tudatosítani s azonkívül a nagyvilág előtt is megjeleníteni. De más országok is gondoskodtak arról, hogy a film művészetében rejlő és a széles tömegek ítéletét befolyásolni, kialakítani különösen alkalmas erőt nemzeti céljaik szolgálatába állítsák; így a német »Fridericus. Rex« s más hatalmas történelmi filmek, legújabban pedig a »Sieg des Glaubens«, az amerikai »Észak a Dél ellen«, az angol »VIII. Henrik« mind egy-egy emlékezetes momentuma a tárgyakban rejlő történelmi és politikai eszméknek«. Továbbmenve azt mondja (olvassa): »Szent István történelmi szerepe, országépítő munkája minden aktuális alkalom nélkül is az elképzelhető legszebb tárgyát képezheti egy nagyszerű filmnek, amely alkalmas a magyar államalkotó erő, a művelt Krisztus-hívő, az európai népek közt rárótt nemzeti hivatás, a kelet és nyugat közti helyzetből folyó rendeltetés, a magyar katonai erények és a nemzetiségekkel nemesen bánó magyar birodalmi gondolat tudatosítására, melyre népünknek, társadalmunknak elengedhetetlenül szüksége van. A hibátlan történeti szellem, amelyben ezt a filmet meg kell alkotnunk, éppen korhűségénél fogva méltán képviselné a magyar igazság eszméjét is, amely nem szorul történelemhamisításra«. Ezt követőleg azután még azt említi, hogy (olvassa): »A Szent István-film a művelt közönségen kívül a legszélesebb körök tudatába, úgyszólván a falvakba is elvinné ezt a történeti gondolatot és ha arra gondolunk, hogy a jubileumi év és az eucharisztikus világkongresszus, alkalmából a határainkon kívül élő magyarság is tömegekben keresi fel hazánkat, egyenesen kötelességünknek látszik, hogy az ünnepségek mellett egy monumentális filmalkotás lenyűgöző hatását is. hozzáadjuk a szellem- és öntudatformáló benyomások sorozatához«. Ehhez én még azt teszem hozzá, hogy ez a film, amennyiben ilymódon megalkottatik, a mi revíziós törekvéseinket is nagymértékben elő fogja mozdítani. Igaz, hogy egy ilyen film megalkotása sok százezer pengőbe kerülne, de ezt részben behozná a hazánkban és a külföldön való előadás, azonkívül az az erkölcsi siker, amelyet elérhetünk azáltal, amit az előbb vázolni voltam bátor. Én tehát arra kérem az előbb említett minisztériumokat, illetve azok vezetőit, hogy ezt a gondolatot szívleljék meg és rövid lévén az idő, mielőbb juttassák megvalósulás felé.