Mese arról, hogy a cigányok valaha madarakból lettek. Röpültek ősszel és tavasszal, az évszaknak megfelelően ide-oda. Egyszer azonban a madár-cigányvajda gazdag mezőt fedezett föl, ahol úgy jól laktak, hogy nem tudtak továbbrepülni. Elhíztak, s végül ez a gazdag mező okozta, hogy átalakultak, emberré váltak. Az oláhcigányok azonban a lelkük mélyén ma is madarak - ha a hegyen vannak, a völgybe vágynak és fordítva... A fekete-fehér cigánytelepi képek a mese szerint alakulnak gyönyörű, színes festményvilággá a cigány és magyar nyelven elhangzó szöveg és ének alatt.