Szerb Antal irodalomtörténész bestsellerré tette az irodalomtudományt. Országos ismertséget A magyar irodalom története c. munkája szerzett neki (1930). A sovinizálódó közélet kivetette magából angolszász hagyományokon alapuló neofrivol stílusát. Az egykori piarista diák, a mélyen katolikus Szerb a zsidótörvények miatt csak a szegedi egyetemen habilitálhatott. Írói, irodalomtörténészi munkássága mellett (később már csak helyett) felsőkereskedelmi iskolában angolt és magyart tanított. A munkatáborból nem szökött meg, mert "életében nem csinált szabálytalanságot". Feltehetően 1945 januárjában, munkaszolgálatosként halt meg.