A kihagyásos, balladai hangvételű film a Széles család sorsán keresztül egy alföldi falu három évtizedét foglalja össze, Széles István és Bánó Fülöp sokat próbált barátságával a középpontban. A kubikus Széles és a cselédlány Juli gyermekének keresztapja Bánó volt. Széles megfogadta, hogy megfojtja gyermekét, ha az nem viszi többre, mint ő. Amikor Bánó megszervezte a kubikusok sztrájkját, Széles nem csatlakozott hozzájuk. Mindannyian szegénységben élték túl a világháborút. A földosztást a kommunista Bánó vezette a faluban, miként néhány évvel később a begyűjtést is. Barátja azonban ragaszkodott a földhöz, a tulajdonhoz. Bánó (ekkorra párttitkár) munkatáborba küldte Szélest, akiről felesége csak évek múltán hallott hírt, és látogathatta meg. A férfi kiszabadulása után az egykori barátság hűvös távolságtartássá alakult, de a forradalom alatt Széles adott menedéket Bánónak és családjának. A termelőszövetkezetek újjáalakítását már nemcsak Bánó, hanem Széles fia is pártolta. Széles belépett a szövetkezetbe, de elkeseredésében öngyilkos akart lenni. Felesége az utolsó pillanatban mentette meg az életét. - A történteket Széles fia summázza, személyében az új nemzedék próbál felülemelkedni a megosztottságon és a keserves múltbéli tapasztalatokon. VB