A sorozat első része az egykor oly sikeres elektronikai nagyvállalat összeomlását, dolgozóinak elbocsátását, majd a privatizáció folyamatát követte figyelemmel 1991-1992-ben. A második rész a munkanélkülivé vált egykori "vidisek"-ről szólt, bemutatva a munkanélküli lét első hónapjait. (Lásd Filmévkönyv 1993, 71. old.) A harmadik rész azokról szól, akik maradtak, akik továbbra is a Videoton dolgozói, megváltozott körülmények között. A film bemutatja, hogyan változnak a munka feltételei, hogyan élednek újra a munkások reményei, hogyan érik őket újabb csalódások, s hogyan változnak maguk az emberek. A vállalatcsoport 16 gyára közül három került a sorozat alkotóinak kamerája elé: a Nyomtatott-áramkör (Nyák) gyár, a Hibrid üzem és a Tv Kft. Korábban ezek a nagy beruházással létrehozott üzemek voltak a Videoton sikerágazatai, a tervek szerint továbbra is ezek hivatottak az összes termelési érték felét produkálni. 1992-ben a "vidisek" zöme reménykedett abban, hogy az új tulajdonos rövid idő alatt beindítja a termelést. A piacokat bővíteni, bérmunkát szerezni azonban tartósan a privatizálás után sem sikerült. A Nyák- és a Tv üzem hatalmas, modern szerelőcsarnokaiban csak néhány gép dolgozik, a szakképzett munkások segédmunkát végeznek, kerítést festenek, takarítanak, hogy a munkaidőt kitöltsék. Nincs bérfejlesztés, további leépítéseket helyeznek kilátásba. Az esetleges utcára kerülésnél is rosszabb a bizonytalanság: "Csak a legjobb idegzetűek fognak itt maradni" - mondja az egyik fiatalember a Tv Kft.-nél. A Hibrid üzem, a régi Videoton utolsó nagy beruházása, 1989-ben készült el. A berendezéseket az NSzK-ból lízingelték, a mérnököket, technikusokat is ott képezték ki, hogy üzembe helyezhessék a hét millió márkát érő gépeket. Erre azonban már nem került sor, mert a megcélzott piacok összeomlottak. A jól képzett, összetartó csapat karbantartással, mintadarabok készítésével foglalkozik. Várnak és reménykednek a sikeres privatizációban. A német tárgyalópartner azonban eláll a szerződéstől. Az érintett dolgozókat senki sem tájékoztatja a tárgyalások menetéről. A vezérigazgató, bár terveit a nyugat-európai recesszió keresztülhúzta, továbbra sem mond le a vállalatcsoport talpraállításáról.