A bevezető beszédet mondja dr. Semsey Aladár Újpest polgármestere. Városképek, piaccal. Közkórházának, nagyvállaltainak bemutatása munkaképekkel. Chinoin, Pannónia, stb. Az Egyesült Izzót (Tungsram Rt.) Aschner Lipót vezérigazgató mutatja be. "Aschner közismert sportbarát, Újpest futballcsapatáról is megemlékezik." (Lohr Ferenc: Hallom a filmet) Budapest IV. kerületének városrészét eredetileg Károlyi István gróf alapította 1840-ben Újmegyer néven. Az oklevél jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi szabadságot biztosított a letelepedők számára. Noha 1850-ben még csak 673 lakosa volt, ezután a lélekszám rohamosan nőtt, várossá nyilvánításakor, 1907-ben már meghaladta az ötvenezret. Már 1866-ban közlekedett lóvasút a Kálvin tér és a Váci út között és Újmegyer megszerezte a dunai átkelés jogát is. 1930 körül már 6 villamosjárata volt, az 55-ös a Nyugatitól Rákospalotáig, a 87-es a Váci úton Megyer, Béla utcáig, BURV/A Lehel út felől Rákospalotáig, a B Megyerre, a C az Istvántelki főműhelyhez, a J az Árpád útig közlekedett. Képünkön a főút forgalmas üzleteit láthatjuk az 55-ös villamossal. A jó közlekedés következtében az ipar, elsősorban a fa- és bőripar indult hatalmas fejlődésnek (Neuchloss fakereskedő cég, a Wolfner bőrgyár, Winterich Bőrgyár, Parkett és bútorgyár már az 1890-es évektől, a Chinoin 1912-től) a pestiek ugyanakkor fürdőhelyként is megkedvelték A centenárium alkalmából készült film az ipar félévszázados fejlődése mellett bemutatja „az újpesti Lidón” fürdőzőket is. Ekkoriban már számos sportegylet, baráti kör és kaszinó, vendéglő jelzi a rohamos fejlődést. A filmrészleten is érzékelhető az üdülőhely-jelleg (délutáni séta a vízparton). Emellett azonban láthatjuk azt a két csodálatos épületet, amelyek a mai napig Újpest büszkeségei, a zsinagógát és a városházát. Az első újpesti zsinagóga 1839-ben épült a Bocskai utca elején, de lebontották 1953-54-ben. A kezdőképen látható neológ zsinagóga Újpest egyik első, reprezentatív középülete volt. 1885-86-ban építették a Berzeviczy utcában. Feltételezik, hogy a híres bécsi építész Jacob Gärtner tervei alapján, Böhm Mátyás kivitelezésében. Az iratokban Greiner, vagy Gränner szerepel, ilyen nevű építésszel azonban máshol nem lehet találkozni. Gärtner viszont 1889- 1910 között még 15 nagyméretű zsinagógát tervezett. A minta a Dohány utcai zsinagóga volt. A romantikus, félköríves Rundbogensdstil vörös és sárgatéglás rasztermotívumai tökéletes egységet alkotnak a gyönyörű hagymakupolás homlokzattal és rózsaablakkal, mely alatt Esajas könyvéből származó felirat látszik: „Az én házam minden nemzet imaháza, így szól az Úr.” Az első községházát még 1845-ben adták át az Árpád úton, melyhez gróf Károlyi Sándor 6000 téglát, és kétszáz pengőt adott. Fia, Sándor pedig 1895-ben, mikor az eredeti épület már szűk volt az önkormányzat számára, lemondott a Szent István tér tulajdonjogáról, s 1900-ra megépülhetett a monumentális, szecessziós elemeket is tartalmazó, szép eklektikus városháza. Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte, akik a korszak legnagyobb építészei közé tartoztak. (Hegedűs tervezte pl. a Gellért Fürdő- és Gyógyszálló épületkomplexumát is, majd 1911-ben közösen jegyezték az újpesti vágóhíd főépületét, 1928-ban pedig a szülőotthont). Újpestet végül 1950-ben csatolták Budapesthez.