A berlini építészek tervei alapján épült, az egész várost kiszolgáló vágóhidat 1872-ben avatták. Szolgáltatóként működött: az igénybevett helyiségekért és szolgáltatásokért fizettek a mesterek, akik hevesen tiltakoztak, mert saját vágóhelyiségeiket be kellett zárni. Évente kb. félmillió sertést vágtak le. A hentesek és mészárosok szakmájukat szerető, büszke emberek voltak. Nekik köszönhető, hogy a magyar húsipar a millennium korában Európa-szerte híres volt. A szocialista húsipar átalakításai miatt a sertésközvágóhídon ma már nyoma sincs a száz évvel ezelőtti ipari eleganciának.