Portré a 94 éves Seréndi Istvánról. 1928-ban került egy kis Heves megyei faluba, Mónosbélbe. Osztatlan iskolában tanított. Az iskola államosítása után is tartott hittant, pedig nem volt szabad. 1969-es nyugdíjazása megpecsételte az iskola sorsát, nem akadt utódja. Az állami gondozott Attilát segítette a tanulásban, a fiú cserébe kerti munkát végzett nála. Most ő segíti az idős embert, főz neki, figyel rá. Attila az összegyűjtött családi pótlékából romos házat vett, s felújítja.