Elképzelhető, hogy az alábbi hír kapcsolható a filmhez, mert az olvadás miatt a felvételre nem valószínű, hogy 1925-ben sor került. 1926-ban az MFI 101 hasonló témát mutat be. MTI Napi jelentések: 1925. január 24. szombat / 14. oldal „Matyó-lakodalmat terveznek a városligeti nagy jégpályán. A Budapesti Korcsolyázó Egylet választmánya a szokásos jégünnepélyt az idén február elején kívánja megtartani. A nagyszabásúnak ígérkező ünnepség keretében egy mezőkövesdi matyó-lakodalmat kívánnak bemutatni. A lakodalmi menetet egy ismert nevű etnográfus állítja össze. A tervezet szerint a menet elején erre az alkalomra átalakított szánkókon a cigánybanda halad. A szánkókat jegesmedve jelmezbe bújtatott korcsolyázók húzzák. Utánuk következik a násznép: a botos násznagyok, a bokrétás kis- és nagyvőfélyek, a nyoszolyó- és koszorús leányok. A násznép után halad a menyasszony és az örömszülők. A menetet a menyasszonyi párnákat lagzis kalácsokat és mézesbort hozó szánkók és a tetszés szerinti jelmezbe öltözött meghívott vendégsereg zárja be. A menet a jégen felállított templomból három mozsárlövés hangja mellett indul el. A násznép végigtáncolja a jégen felépített falu utcáit, és a korcsolyapavillon előtt négyszöget formál. Itt eltáncolják a vőfélyek és a násznagyok a mezőkövesdi menyasszonyi párna-táncot a menyasszonnyal, s utána a korcsmában kezdetét veszi az általános tánc és mulatság. A terv szerint a matyólakodalomról filmfelvételeket is készítenek a rokkant katonák javára. A nagyszabású ünnepség sikere érdekében a Budapesti Korcsolyázó Egylet igazgatósága érintkezésbe lépett dr. Soldos Béla Borsod-Gömör vármegye főispánjával, aki kilátásba helyezte, hogy az eredeti matyó-ruhákat dr. Kiszely Pál mezőkövesdi főispán útján megszerzi. Számítanak a mezőkövesdiek áldozatkészségére annál inkább, mert a várható tiszta jövedelem egy részét az Aggteleki-cseppkőbarlang bejáratának és összedőlt menházának renoválására fordítják.” Lásd még MFI 101 és MFI 122-es híradók hasonló eseményeit.