A mindenség mozgó, fortyogó anyagmasszájából, a víz örökös hullámzásából megteremtődő ember és természet létének esetlegességére, időtlenségére utal a film képi világa egy Babits-idézetre asszociálva: "Miért a végét nem lelő idő?... Miért nő a fű, ha elszárad, s miért szárad el ha újra nő?"