A film készítői a nyolcvanas évek végén fedezték fel maguknak Ivót, az eldugott kis falut a Hargitán. Tíz év után újra meglátogatják az embereket, akikkel egykor megismerkedtek. A faluba közben bevezették az áramot, autóbusz közlekedik, felépültek a panziók, a Kolping-tábor, van kocsma, a szomszédos Zetelakán még diszkó is. A film rendezője kérdezi az ivói embereket az egykori és a mai életről. A beszélgetésekből kibomlik egy falu születése és átalakulása.