Sándor a rendszerváltás idején nem akart katona lenni, Németországba költözött. Pár éves berlini tartózkodás után Fairylandbe, Meseországba emigrált a világ elől. A film szándékosan hagyja homályban az ország hollétét. Napjai meditációval és festéssel telnek. Egyedül él, de nem érzi magányosnak magát.