Szlovén népmese. A gonosz asszony nem szerette a mostohalányát, Maricát, mert sokkal szebb volt, mint az ő édeslánya, ezért aztán el akarta üldözni a háztól. Mindkét lányt mosni küldte a patakra, de Maricának fekete gyapjút adott, hogy ne tudja tisztára mosni. Ám a jóságos Tündér segített Maricának, s így fehérre mosott gyapjút vitt haza. Télvíz idején az erdőbe küldte epret szedni a lányt, hogy megszabaduljon tőle. Marica az erdőben tizenkét ifjúval találkozott, akik megkérdezték tőle, melyik hónapot szereti a legjobban? Marica a márciust szerette, s talált is epret a domb mögött. A mostoha az édeslányát is kiküldte, de az a gőgössége miatt nem járt szerencsével. Egy nap kérő jött a házhoz Maricáért, de a mostoha kikergette, s az édeslányát mutatta a kérőnek. A kakas azonban elárulta, hogy Marica hol van, így a kérő megtalálta, s elvitte magának feleségnek.