Az egyik nap olyan, akár a másik: egy férfi napja, valahol a város szélén, repedezett szobában. A felkelés gyötrelme, a rebbenve kutató kezek az üres egyliteres üvegek között, a tükörből rávicsorító arc, a menekülés, rongyos zakó a pizsamakabáton, a kétkilós kenyér, égető szesz a torokban... Látszólag ez a nap is olyan, mint az elmúlt napok...