Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata. Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz. Egyikük sem sejti, hogy a "Szomorú vasárnap" ezen a napon túl is összeköti majd sorsukat. Kitör a háború és Hans Eberhard Wieck SS-Brigadeführerként tér vissza Budapestre azzal a megbízatással, hogy a "zsidó gazdasági javakat vegye nyilvántartásba". Barátként megy az étterembe, és először megóvja a zsidó származású Szabót az internálástól, de később durván és kegyetlenül visszaél hatalmával. Lászlóék idillikus háromszög-történetéből kegyetlen-ádáz négyszög jön létre. Ilona kísérletei, hogy Lászlót megmentse, egyre kétségbeesettebbek és reménytelenebbek, ahogy a háború a vége felé közeledik. 1945. Szabó László és Aradi András halott - Ilona terhes - Wieck "nácitlanítva" új életet kezd. 1998. Wieck 80. születésnapját ünnepli Budapesten, a Szabó Étteremben. Az ünnepségen a zongorista a "Szomorú vasárnap"-ot játssza. 50 évvel később a híres dal bosszút áll.