Fülöp Viktor a magyarországi balettművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt. Végigtáncolta a klasszikus balettirodalom legreprezentánsabb figuráit, a komikus nőszereptől Bartók Csodálatos Mandarinjának címszerepéig. Tehetsége ellenére azonban utolérte a tragikus balett táncos sors: középkorúként alig, vagy nem kapott szerepeket, és - minden igyekezete ellenére - nem kamatoztathatta tehetségét sem koreográfusként, sem oktatóként. Egy-egy ritkán adandó film- vagy színpadi szerep mellett hímzésben, majd vízvezeték-szerelésben (!) élte ki mindenáron kitörni akaró kreativitását. Utolsó színpadi szerepét az e műsort rendező Dér András osztotta rá, aki a művész halála előtt két héttel elkísérte kamerájával arra a stációjárásra, amelyet feleségével tett meg. E tragikusan szép képsorokból és a művész feleségének, valamint fiának a visszaemlékezéseiből áll össze a műsor, melyet a művész szerepeiről készült archív felvételek színesítenek.