Kétségtelen, hogy ahhoz, amit ma globalizációnak nevezünk, a nemzetköziesedés sok évszázados előtörténete vezetett. Mégis azt mondhatjuk, hogy valami radikálisan újjal találjuk ma szembe magunkat, s ennek az új állapotnak a gazdasági jellemzői között kiemelkedően fontosak a nemzetközi kereskedelemmel és munkamegosztással, a külföldi tőkeberuházásokkal és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos változások. Sokan tartanak attól, hogy a globalizáció egyben a kulturális sokféleség felszámolódását is jelenti, ez a félelem azonban megalapozatlannak tűnik. Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a globalizáció nem merül ki a gazdasági mutatókkal leírható jelenségekben: alapvető ideológiai, gazdaságfilozófiai és politikai jelenségekkel, egyfajta konzervatív fordulattal függ össze. A globalizáció előnyös vagy hátrányos voltával kapcsolatban nem lehet térségtől független választ adni: ezt jól mutatja az ázsiai országok vagy Európa elmaradottabb országainak sokféle fejlődési mintája.