Szende Ferenc     ☰ Kakasd 1887.04.05   ☷ 1955.12   |   énekes, operaénekes
578987
Szende Ferenc, vitéz (942142 | - )
vitéz Szende Ferenc (2769618 | - )
Szende Ferenc (942141 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szende Ferenc (Kakasd, 1887. ápr. 5. – Buenos Aires, Argentína, 1955. dec.): operaénekes (basszbariton). 1909-ben Bátaszéken kántornak választották. Minden előzetes képzettség nélkül a bp.-i Operaház 1913-ban szerződtette. Később Bécsben Otto Ihrónál tanult. 1944-ig volt az Operaház tagja, amikor hangját teljesen elvesztette. 1945-ben kivándorolt Argentínába, ahol visszavonultan énekoktatásból élt. Nagyszerű orgánuma mellett szuggesztív színészi játékával tűnt ki. – F. sz. valamennyi Wagner-baritonszerep; Borisz Godunov (Muszorgszkij); Ochs báró (Richard Strauss: A rózsalovag); Mefiszto (Gounod: Faust); Amonasro (Verdi: Aida); Figaro (Mozart: Figaro házassága); Leporello (Mozart: Don Juan).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Alpár, 1887. ápr. 5.–Buenos Aires, 1955. dec.): énekes (basszbariton). Tanulmányait a bajai tanítóképzőben végezte, majd vidéki társ.-oknál énekesként és karmesterként működött. 1909-től Bátaszéken kántor, rövid ideig a Krecsányi-féle színtárs. tagja. 1913–1938 között az Operaház magánénekese, 1932-től örökös tagja, 1944-ig rend.-je volt. Hősbariton szerepkörben énekelt, főként Mozart és Wagner szerepekben nyújtott kiemelkedő alakításokat. Széles repertoárja közel 100 szerepet ölelt fel. Gyakran vendégszerepelt külföldön, opera-előadásokon és hangversenyeken mint oratóriumszólista. Ő énekelte először m. színpadon Ochs bárót (R. Strauss: A rózsalovag), de szerepköre a Wagner hősbariton szólamoktól a könnyebb olasz comprimario-szerepekig terjedt. Énekesként operaházi működésének 25. évfordulóján, 1938-ban búcsúzott a színpadtól. 1944-ben külföldre távozott. F.Sz. Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Leporello (Mozart: Don Giovanni); Germont (Verdi: Traviata).Szende Ferenc

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek