Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sas Ede (Pest., 1869. dec. 23. – Bp., 1928. jún. 27.): újságíró, író. Az újságírói pályáján 1889-től előbb a szegedi Napló, majd az aradi Alföld belső munkatársa. 1893-tól a Nagyvárad c. napilap szerk.-je. 1895-től a Fővárosi Lapok, később a Pesti Napló munkatársa Bp.-en. 1898-tól ismét a Nagyvárad szerk.-je, 1907 – 18-ban főszerk.-je. 1907- től a Petőfi Társ. tagja, 1920-tól titkára; a nagyváradi Szigligeti Társ. főtitkára, 1916-tól elnöke. 1918-tól Bp.-en élt. Az I. világháború alatt az Uher-filmgyár művészeti vezetője, dramaturgja, 1923-tól a Pesti Hírlap munkatársa volt. Ifjúsági munkákat (Tányértalpú koma sorozata Bocs Bálint álnéven) és filmforgatókönyveket is írt. Ismertebb filmjei: Az ingovány (1918); A megfagyott gyermek (1921); Bolond Istók (1921); Petőfi (Hevesi Sándorral, 1921). – F. m. Mesék a valóságról (versek, Nagyvárad., 1900); Házasságok (elb., Bp., 1895); Mai hősök (elb., Bp., 1902); A bölcs meg a bolond (elb., Bp., 1912); A nagy láz (r., Bp., 1926); Petőfi hegedűse (r., Bp., 1928).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Mai hősök. U. ott. 1902. (Elbeszélések. Ism. P. Napló 166. Ország-Világ 27., M. Nemzet 287.)11. Biharország. Utazás a régi várak és barlangok világában. U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 137. és Piros Könyvek 15.).12. Toldi költője. (Arany János élete). U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 123. és Piros Könyvek 36.)13. Csipkerózsa. U. ott, 1903. (Monologok 118.).14. A hol a gólya fészkel. Elbeszélés az ifjúság és nép számára, Mühlbeck K. rajzaival. U. ott, 1903. (Filléres Könyvtár 168–170.)15. Én vagyok az élet. Regény. U. ott, 1903. (Ism. Uj Idők 33., P. Napló 195., M. Nemzet 197., Ország-Világ 27., M. Közélet III. k. 594.).16. A fölkelő nap hősei. Kalandok a japán-orosz háborúban. Négy képpel. U. ott, 1904.17. Diadal. Egy kis tanítónő regénye. U. ott, 1904. (Ifjúsági Regénytár).18. Kurucok csillaga. U. ott. 1904. Képekkel. (Piros Könyvek 38., 39. és Filléres Könyvtár 177., 178.).19. Legendás idők legendás hőse. Kossuth Lajos élete. Nyolcz képpel. U. ott, 1905.1. Miért nem lettek egymásé? Regény. Irta Chabot Adrián, ford. Bpest, 1890. (A Képes Családi Lapok Könyvtára).20. Mai tündérek. U. ott, 1905. (és Vidám Könyvek. Ism. Uj Idők 1905. 23. szám., Vasárnapi Ujság 1906. 5. sz.).21. A virágok költője. Elbeszélés. Képekkel. U. ott, 1905. (Filléres Könyvtár 212., 213.).22. Szürke vértanúk. Gyoma, 1905. (Ism. Vasárnapi Ujság 1906. 13. sz.).23. Desdemona leánya. Regény. Bpest, 1906. (Vasárnapi Ujság Regénytára).2. Álarcz nélkül. Nagyvárad, 1892. (Elbeszélések, rajzok. Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.)3. Házasságok. Bpest, 1895. (Beszélyek, Ism. Nemzet 30., Aradi Közlöny 46. sz., Főv. Lapok 3., Élet 23., M. Geniusz 7. sz.).4. Klára szerdái. U. ott, 1896. (Elbeszélések. Ism. Pol. Heti Szemle 33., Ország-Világ 17., Jelenkor 3., M. Geniusz 14., M. Hirlap 74., Nemzet 120. sz.).5. Cirmos cica királysága. U. ott, 1898. képekkel. (Filléres Könyvtár 40.)6. Mesék a valóságról. U. ott, 1900. (Költemények. Ism. M. Kritika, M. Hírlap 70., Vasárnapi Ujság 11., Budapesti Hirlap 89., M. Nemzet 292., Szegedi Napló 68. sz. Bud. Szemle 1903. 114. k.).7. Munkácsy Mihály. U. ott, 1900. (Filléres Könyvtár 93.).8. Vörösmarty Mihály. U. ott, 1900. (Filléres Könyvtár 94. és U. ott, 1902. Piros Könyvek 33.)9. Aratás. U. ott, 1902. (Költemények. Ism. Hazánk 83., Vas. Ujság 17., Ország-Világ 27., P. Napló 166., Bud. Szemle 114.).A nagyváradi Szigligeti-szinházat 1900-ban az ő prologjával nyitották meg, melyért a város ezüst koszorúval tisztelte meg. Légyott előtt czímű szinművével megnyerte a szegedi Dugonics-társaság pályadíját és ezt a színművét több vidéki színpadon adták elő; A rabszolgalázadás czímű színműve a munkásünnepeknek műsordarabja.A "Nagyvárad" jubiláris Albuma. Nagyvárad, 1895. (Szerk. Fehér Dezső.) Arczk.Fővárosi Lapok 1896. 3. sz.hirlapíró és szerkesztőhirlapíró és szerkesztő; Hille Ede, csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozéfa fia, szül. 1869. decz. 23-án Budapesten; betegeskedése miatt gymnasiumi tanulmányait mint magántanuló fejezte be. 1886-ban kezdett írni, (Hille családi nevét Sas-ra változtatva), a Szegedi Hiradóba és Szegedi Naplóba verseket, tárczákat és egyéb czikkeket, úgyszintén sokat fordított németből és franciából elbeszéléseket, regényeket. 1889-ben a Szegedi Naplónak és azon évben az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891. a Nagyvárad napilap segédszerkesztője lett. 1893 októbertől 1895. május 23-ig a lap felelős szerkesztője volt; ezen év őszén Budapestra jött és a Fővárosi Lapok belmunkatársa lett. Később a Pesti Napló munkatársa és segédszerkesztője volt. 1898-ban visszatért Nagyváradra és azóta ismét a Nagyvárad politikai napilap felelős szerkesztője. A szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti-társaság választmányi tagja; a vidéki hirlapírók országos szövetségének igazgatósági tagja.M. Könyvésezt 1902–1905.Munkái:Nagyvárad 1895. 256. sz.Pesti Napló 1895. 167. sz.Petrik M. Könyvészete 1886–1900. 738. l.Sas EdeSzerkesztette a «Nagyvárad» Karácsonya 1893. decz. 24. cz. Albumot; és a «Nagyvárad» képes Naptárát.szül. 1869. decz. 23-án Budapesten; Ujságkiadók Lapja 1905. 73. sz. arczk.Vidéki hirlapírói működése közben munkatársa volt a Pesti Hirlapnak is; czikkei, köteményei a Képes Családi Lapokban (1889. rajzok: Greville H., Coppée, Catulles Mendčs után ford. és költ.); az Alföldben (1889. 296. Coppée Fer. Az apa, ford., 297. sz., Houssaye Arsčne, Éva, ford., Deschamps Emile, Egy gondolat, ford. Hugo Viktor, Dal, ifj. Dumas Sándor, Albumlevél, ford.) sat.; a Színművészeti Lapokban (1894. A vidéki szinészet és a vidéki sajtó); a M. Geniuszban (1894. Silvestre Armand, Viszontlátás, ford., 1896. Herczeg Ferencz); az Ország-Világban (1895. rajz); a Fővárosi Lapokban (1895. 167. sz. költ. 1896. 147. A lengyel festők képe); a «Nagyvárad» Albumában (1895. Ének a publicumról); a Nagyváradban (1900. 211. sz. Hero és Leander); a Pesti Hirlapban (1900. 282. sz. A nagyváradi színház); az Új Időkben (1902. 27. sz. Arany János születéshelye); az Aranyos-Vidékben (1904. 30. sz. Jókai Mór); a Vasárnapi Ujságban (1907. költemények); írt még az Én Ujságomba, a Magyar Lányok Lapjába, Kakas Mártonba, Mátyás Diákba.

• Házasságok, 1895
• Klára szerdái, 1896
• Czirmos czicza királysága, [1898]
• Munkácsy Mihály, [190?]
• Miért nem lettek egymásé?, 190?
• Munkácsy Mihály, [1900]
• Vörösmarty Mihály, [1900]
• Mesék a valóságról, 1900
• Vörösmarty Mihály, 1900
• Új debreceni friss újság, 1900-1902
• Mai hősök, [1902]
• Aratás, 1902
• Biharország, 1902
• Toldi költője, 1902
• Toldi költője, 1902
• Csipkerózsa, [1903?]
• Ahol a gólya fészkel, [1903]
• Én vagyok az élet, 1903
• A fölkelő nap hősei, 1904
• A fölkelő nap hősei, 1904
• Diadal, 1904
• Kuruczok csillaga, 1904
• Kuruczok csillaga, 1904
• A virágok költője [Tompa Mihály], [1905]
• Mai tündérek, 1905
• Szürke vértanúk, 1905
• A virágok költője, [1905 körül]
• Hősök-hőse, [1905 körül]
• Legendás idők legendás hőse, [1906]
• Az én mandátumom, [1907]
• Hősök-hőse, [1907]
• A szabadságért, vagy, [1908]
• Desdemona leánya, [1908]
• Az utolsó állomás, 1908
• Az utolsó állomás, 1908
• Az utolsó állomás, 1908
• Desdemona leánya, 1908
• Gyárfás vitéz, 1908
• Vörösmarty Mihály, 1908
• Mai tündérek, [191?]
• Czirmos czicza királysága, [1910]
• Piroska modern leány lesz, 1910
• Toldi költője, 1910
• Küzdelem egy sírért, [1910 körül]
• A hol a gólya fészkel, [1911]
• Kurucok csillaga, 1911
• A bölcs és a bolond, [1912]
• A bölcs meg a bolond, 1912
• A bölcs meg a bolond, 1912
• Biharország, 1912
• A virágok költője, [1914]
• Honfoglaló hősök, 1914 [!1932]
• A virágok költője [Tompa Mihály], [1914 körül]
• Mihály pópa lánya, [1915]
• A fehér város, 1917
• A B C, 1917-1920
• Egy kocsis fia vagy, [1919]
• Tányértalpú koma, a sportbajnok, [192?]
• Tányértalpú koma fiainak utazása a föld körül, [192?]
• A három tányértalpú testőr meg Tányértalpú koma egyéb kalandjai, [1923]
• Tányértalpú koma csodálatos kalandjai Amerikában, hajótörése és szerencsés hazaérkezése, [1923]
• Tányértalpú koma utazása Hollandiába 1922-ben, [1923]
• Dínom dánom - nagy vigalom, [1924]
• Tányértalpú koma a repülőgépen és az Északi Sarkon, [1924]
• Tányértalpú koma csodálatos kalandjai Amerikában, hajótörése és szerencsés hazaérkezése, [1924]
• Tányértalpú koma utazása Hollandiába 1922-ben, [1924]
• Hihihi Palkó, 1924
• Szittya, 1924
• Vásárfia, [1926]
• Vicuska Tündérországban, [1926]
• A nagy láz, 1926
• A nagy láz, 1926
• A Petőfi Társaság ötven esztendeje 1876-1926, 1926
• Rin-Tin-Tin és az ő kis gazdája, 1926
• A megújrázott élet, [1927]
• A megújrázott élet, [1927]
• Tavasz-álom, [1927]
• Tavasz-álom, 1927
• A kincs nyomában, [1928]
• Petőfi hegedűse, [1928]
• Honvéd, 1941
• Az én mandátumom, [1990]
• Rin-Tin-Tin és az ő kis gazdája, 1990
• Rin-Tin-Tin, 1995
• Hejre Kati!, 1996
• Ahol legmélyebb a tenger, 2010
• Rin-tin-tin, 2010
• Mackó úr, cop. 2002
• Kurucz János népdalai énekhangra és zongorára, [s.a.]
• Családi szentély,
• Késő ősszel,
• Késő ősszel,
• Menyasszonyháború,
• Menyasszonyháború,
• Mézeshetek,
• ,
• ,
• ,

• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937. 756, LXXXVIII [10] o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Az utolsó éjszaka | Roman einer Schauspielerin   |☰  1914-1917   |☰  író
• Méltóságos rab asszony   |☰  1916   |☰  forgatókönyvíró
• Nehéz szerep   |☰  1917-   |☰  író
• Három pár facipő   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• A hazugság   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• Az ingovány   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• Timár Liza   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• A kivándorló   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Az anya bűne   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Tilos a gyerek   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Becstelen becsület   |☰  1919   |☰  író
• Éj és virradat   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Három pár cipő   |☰  1919-   |☰  forgatókönyvíró
• Rabszolgalázadás   |☰  1919-   |☰  forgatókönyvíró
• A megfagyott gyermek   |☰  1920-1921   |☰  forgatókönyvíró
• A bostonvillei kaland   |☰  1920   |☰  író
• Bolond Istók   |☰  1922   |☰  forgatókönyvíró
• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála   |☰  1922   |☰  forgatókönyvíró