Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Selye János (Bécs, 1907. jan. 26. – Montreál, 1982. okt. 15.): orvos, orvosbiológus, kémikus, egyetemi tanár. Gyermekéveit Komáromban töltötte, anyja osztrák, apja magyar volt. Tanulmányait Prágában, Párizsban, Rómában, majd ismét Prágában végezte, ahol orvosi oklevelet (1929) és kémiai doktorátust szerzett. 1929-1932 között a prágai egy. kísérleti pathológiai intézetében tanársegéd, majd 1932-től az amerikai McGill Egy. kutatója. A következő években tanársegédi, docensi és rk. tanári kinevezést kapott. 1945-1976 között a montreáli egy. kísérletes orvostudományi és sebészeti intézetében professzor. Ezzel egyidőben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke. Több mint negyven könyve és 1700 szakközleménye jelent meg. Munkássága az élettan számos területével foglalkozott. Foglalkozott endokrinológiával, a szívvel kapcsolatos szövetelhalás kérdésével, a kalcium-anyagcserével, a szteroid érzéstelenítés problémáival, az anafilaxiás gyulladásokkal, a hormonszabályozással, valamint a tejképzés körülményeivel. Neve elsősorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismeretes. Már prágai évei alatt felfigyelt arra, hogy az egyes betegségek jellegzetes tünetei között van valami közös, amit akkor általános betegségszindrómának nevezett el. Később, már Kanadában, különféle ingerekkel (hideggel, meleggel, fizikai és idegi akut terheléssel stb.) a szervezet egészére ható reakciót váltott ki patkányokon, aminek során megállapította, hogy az ártó tényezők károsodásokhoz vezetnek. 1936-ban a Nature c. lapban közölte a Károsító tényezőkkel előidézett szindróma c. közleményét, amelyben a stresszelmélet minden tényezőjét megtaláljuk. A stressz és a distressz, az általános adaptációs szindróma, ennek fázisai: az alarmreakciós, az ellenállási és a kimerüléses szakasz és egy sor általa leírt egyéb fogalom, mint a calpiphylaxis, a homeo- és heterostasis a biológiai oktatás anyagába került, az orvostudományba pedig a stresszelméletből fakadó azon elméleti és gyakorlati szempontokból egyaránt fontos következtetések egyike, hogy ha a szervezet saját védelmi készültségét a stresszel szemben felerősítjük, elősegíthetjük általa a betegségek leküzdését. 18 egy. díszdoktora, a Royal Society of Canada tagja, 43 tudományos társ. t. tagja, számos város és állam díszpolgára, számos rangos kitüntetés tulajdonosa volt. – F. m. magyarul: Életünk és a stressz (Bp., 1964); Álomtól a felfedezésig (Bp., 1967); In vivo (Bp., 1970); Stressz distréssz nélkül (Bp., 1976). – Irod. Hársing László: S. J. (1907-1982) (Orv. Hetil., 1984. 16. sz.); In memoriam S. J. (Népszabadság, 1982. okt. 19.; Magy. Nemzet, 1982. okt. 20.); Hermann István: Búcsú S. J.-tól (Élet és Irod., 1982. okt. 22.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Selye János (Bécs, 1907. jan. 26. – Montreal, 1982. okt. 15.) orvos, egy. tanár. 1929-ben a prágai orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét, 1930-ban kémiai doktorátust kapott. 1929–1932-ben uo. a kísérleti pathológiai int. munkatársa, 1932-től a McGill Egy. kutatója. 1940-ben rk tanár, 1945–1976-ban a Montreáli Orvostud. Kutatóint. sebészeti intézetének a professzora, az USA hadseregének ált. sebészi tanácsadója. 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke. 40 könyv és 1700 közlemény szerzője. Az élettan több területével, így endokrinológiával, a szív szöveti elhalásával, kalcium-anyagcserével, szteroid-érzéstelenítéssel, hormonszabályozással, anafilaxiás gyulladásokkal stb. foglalkozott. Neve a stressz-elmélettel fonódott össze. Már Prágában felfigyelt arra, hogy az egyes betegségek jellegzetes tünetei között van valami közös, amit akkor általános betegségszindrómának neveztek. Már Kanadában, állatkísérletek során, a szervezet egészére ható reakciókat váltott ki különféle ingerekkel, amiből megállapította az ártó tényezők káros hatását. 1936-ban publikálta a Károsító tényezőkkel előidézett szindróma c. tanulmányát, amelyben kifejtette stressz-elméletét. A stressz, a distressz, az általános adaptációs szindróma, ennek fázisai, az alarmreakció, az ellenállási és a kimerüléses szakasz és egy sor általa leírt fogalom (calpiphylaxis, homeo- és heterostasis stb.) a mai biológiai oktatás részét képezi. Az orvostud.-ban a stressz-elméletből fakad azon elméleti és gyakorlati szempontból fontos következtetéseinek egyike, amely szerint ha a szervezetben felerősítjük a védelmi készültséget a stresszel szemben, elősegíthetjük a betegségek legyőzését. 18 egyetem díszdoktora, 43 tudományos társaság tb. tagja, számos város díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa. – Fm.: Életünk és a stressz (Bp., 1964); Álomtól a felfedezésig (Bp., 1970); In vivo (Bp., 1970); Stressz distressz nélkül (Bp., 1976) – Irod.: S. J. (Orv. Hetil., 1984, 16. sz.).

• The Influence of the Alarm Reaction on the Development of Anaphylactic Shock, [1943]
• On the experimental morphology of the adrenal cortex, [1950]
• The physiology and pathology of exposure to stress, 1950
• The stress of life, [1956]
• Implications and applications, 1956
• Symbolic shorthand system (SSS) for physiology and medicine, 1958
• The chemical prevention of cardiac necroses, 1958
• Foszfátsteroid-cardiopathia, [1959]
• Anion-kation kölcsönhatások a szívizominfractus kémiai megelőzésénél, [1960]
• A stress-kutatás újabb eredményei és a stress-elmélet szerepe a modern kórtani munkában, 1960
• A stress-kutatás újabb eredményei és a stress-elmélet szerepe a modern kórtani munkában, 1960
• The stress concept as applied to traumatology, 1960
• The pluricausal cardiopathies, [1961]
• Histogenesis of experimental cutaneous calcinosis, 1961
• Histogenesis of experimental cutaneous calcinosis, 1961
• Stress and your heart, 1961
• Calciphylaxis, 1962
• Conditioning factors for cardiac necroses, 1963
• Stress zycia, 1963
• From dream to discovery, [1964]
• Életünk és a stress, 1964
• Életünk és a stressz, 1964
• Életünk és a stress, 1965
• The mast cells, 1965
• Életünk és a stress, 1966
• Symbolic shorthand system, 1966
• Thrombohemorrhagic phenomena, 1966
• Život a stres, 1966
• Álomtól a felfedezésig, 1967
• In vivo, 1967
• Od snov k objavom, 1967
• Anaphylactoid edema, 1968
• In vivo, 1968
• Életünk és a stress, 1969
• Experimental cardiovascular diseases, 1970
• In vivo, 1970
• Hormones and resistance, 1971
• Regulation of mast-cell formation, 1972
• Életünk és a stress, 1973
• In vivo, 1973
• Álomtól a felfedezésig, 1974
• Pathophysiology and pharmacology of capillary resistance, 1974
• Stress without distress, 1974
• Bonckés alatt a kutatás, 1975
• Stress in health and disease, 1976
• Stressz distressz nélkül, 1976
• The story of the adaptation syndrome, [1977]
• The stress of my life, 1977
• Életünk és a stress, 1978
• En forme aprés 50 ans, 1978
• Álomtól a felfedezésig, 1980
• Text book of stress, 1980
• Stressz distressz nélkül, 1983, cop. 1976
• Miben látom Bálint Mihály és Selye János munkásságának elméleti és gyakorlati jelentőségét a mai orvostudomány területén?, 1995
• Stress of life, [1997]
• 3rd Cell Stress Society International Congress on Stress Responses in Biology and Medicine and 2nd World Conference of Stress, [2007]
• 3rd Cell Stress Society International Congress on Stress Responses in Biology and Medicine and 2nd World Conference of Stress, [2007]
• Mindannyian stresszben élünk,
• Prevention by MgC<> and KCI of the vascular hypersensitivity induced by pretreatment with dihydrotachysterol DHT,
• Reflections on the spirit of contemporary experimental pathology,
• Selections from "The stress of life",
• The future for aging research,
• Vallomás és útmutatás a minőség életszemléletéről,

• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
• Biológiai lexikon. Szerk. Straub F. Brunó. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975. 4 db.; 2. utánnyom. 1978.; 2 kiad. 1982., ()
• Bödők Zsigmond: Nobel díjas magyrok. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2003. 150 o., ill., ()
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992. 826 [4] o., ()
• Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. 4 db., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
• Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002. 160 o., ill., ()
• Magyar Találkozó krónikája / Az Árpád Akadémia évkönyve; szerk. Béldy Béla; Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland, 1962-, ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1973. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Ribár Béla: Híres magyar tudósok. Újvidék, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1997. 3. kiad. 125 [1] o., ill. (A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiskönyvtára. Természettudomány és -tudománytörténet 3.), ()
• Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Szerk. biz. Bálint Andor [és mások]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964-1976. 7 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Film Sellye János professzorról | In vivo (r.: Bodrossy Félix, 1971)