Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sándor József (Bukarest, 1853. nov. 16. – Kolozsvár, 1945): Politikus, író, szerkesztő. Apja ~ Dénes háromszéki székely volt, aki Bem hadseregében harcolt és Havasalföldön élt emigrációban. Bukarestben tanult. 1874-től 1884-ig orvostudományokat és bölcsészetet hallgatott Bp.-en, Bukarestben és Kolozsvárt. 1884-től újságíró és politikus. 1885-ben egyik alapítója az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE). Ebből sarjadt ki az Erdélyrészi Kárpát Egyesület 1891-ben, mely az erdélyi m. turista- és honismereti mozgalmat szervezte meg. Szorgalmazta a Székely Szövetség létrehozását 1892-ben, mely a Székelyföld gazdasági és kulturális felemelését volt hivatva előmozdítani. 1895-től 1905-ig szabadelvű párti programmal m. ogy.-i képviselő. 1921-ben az Erdélyi Magyar Párt egyik megalapítója, 1922-től a román kamara, majd a szenátus tagja. Becsülte a román irodalmat és legelső fordítója Mihail Eminescunak. Sokat fáradozott a m. és román nép barátságának előbbrevitelén is. – F. m. Erdélyi útikalauz (Merza Lajossal, Kolozsvár, 1891). Kossuth Lajos történelmi küldetése (Kolozsvár, 1892); Valótlanságok (Kolozsvár, 1899). – Irod. Bugnariu, Teofil: A legelső magyar Eminescu-fordítás (Korunk, 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Kossuth Lajos történelmi küldetése. Kolozsvár, 1892.2. Visszapillantás az E. M. K. E. alakulása és fejlődése történetére. Kolozsvár, 1895.3. A magyar közművelődési egyesületek . . . congressusának Naplója. Kapcsolatban az «Ezredéves közművelődési kiállítás» történetének föltüntetésével. Kolozsvár, 1897.4. Horváth Gyula E. M. K. E. működése. Az E. M. K. E. igazgató-választmánya megbízásából az egyesület 1898. nov. 20. kolozsvári közgyűlésére. Kolozsvár, 1898.5. Emlékezés Kovács Ferencz apátra. Kolozsvár, 1899.6. Valótlanságok. Hamis politikai és társadalmi jelszavak idézete és birálata. Irta és felolvasta Vajda-Hunyadon 1899. nov. 18. az ottani óvóegyesület javára. Kolozsvár, 1899.Budapesti Hirlap 1894. 327. sz.Czikkeinek száma a hirlapokban és folyóiratokban pár ezerre megy; többek közt az Etnographiában (1902. A mult századbeli boszorkánypörökhöz); a Vasárnapi Ujságban (1904. Körösi Csoma Sándor emlékezete); a Fáklyában (1905. Gróf Kuun Géza és az Emke).Erdély 1894. 9., 10. sz. arczk.M. Könyvészet 1892., 1895.Munkái:országgyűlési képviselőországgyűlési képviselő, szül. 1853. nov. 27. Bukarestben, hova szülei a szabadságharcz után menekültek; atyja S. Dénes háromszékmegyei székely, Bem alatt harczolt, anyja Keresztes Erzsébet alföldi jászkún származású volt. Elemi oktatását a bukaresti magyar telep ref. iskolájában nyerte, a gymnasiumi osztályokat a nagyenyedi Bethlen-főiskolában 1874-ben befejezvén, a budapesti és kolozsvári egyetemeken teljes orvosi tanfolyamot végzett. Jellemző, hogy a kolozsvári egyetem bölcseleti kara Descartes Discours de la methode... munkájának ismertetését tűzvén ki pályakérdésül, a díjat ő, az orvosnövendék nyerte el. Hirlapírói pályája Kolozsvárt kezdődött, hol mint egyetemi hallgató segéd-szerkesztője lett a Kolozsvári Közlönynek. E minőségben kezdte meg a magyar sajtóban legelőször az oláh kérdés taglalását. Szerkesztője volt a kolozsvári Protestáns Közlönynek 1884. szept. 28-tól decz. 28-ig. Mint hirlapíró működött azután is, kiválólag a nemzeti kérdésekkel foglalkozott, e nemben úgy a fővárosi, mint az erdélyi lapokba sok czikket írt. A 80-as években az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület érdekében fejtett ki széles arányú hirlapi munkásságot s alapította az Ifjú Erdély cz. szaklapot. Tulajdonképpeni életczélja azonban akkor kezd valósulni, midőn 1884. decz. 27. sok előleges czikkezés eredményeképpen az erdélyi E. M. K. E. (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) alapítására czélzó első értekezlet a kolozsvári városházán összejött. Ettől kezdve az élete az E. M. K. E.-nek van szentelve mind e mai napig, mely egyesületnek örökös főtitkára és tiszteletbeli alelnöke; az egyesület rövid időn hazánk leghatalmasabb és leggazdagabb egyesületévé fejlődött. 1890-ben az E. M. K. E. Sándor Józsefet küldötte ki egy felvidéki tanulmányútra, melynek eredményeit, valamint az alapszabályokat is egy nagyobb munkában kidolgozta, azután 1891. máj. 12. létrejött a már virágzó E. K. E. (Erdélyrészi Kárpát-Egyesület), mely hálából dísztagjává és első alelnökévé választotta. Ezzel kapcsolatos az erdélyi részek első Baedecker-szerű leírásának, az E. M. K. E. Uti kalauz-ának létrejövetele is; a munkát ő osztotta föl és a szerkesztőség munkáit is ő vezette. Az orosz és török háború alatt tanulmányokat tett a Balkánon és etnographiai tanulmányok czéljából beutazta Romániát és Bukovinát. Rendezett több iparkiállítást. A romániai ref. missiói egyház-megye főgondnoka és mint ilyen az erdélyi ref. egyházkerületi közgyűlésnek rendes tagja. Mint Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja megalapította az ú. n. városi pártot, mely nagy sikert ért el a város ügyei rendezése körül. Az ezredéves kiállítás alatt egy közös közművelődési kiállításra és közművelődési congressusra szervezte az ország összes magyar közművelődési egyesületeit. Az erdélyrészi háziipar- és iparfejlesztő egyesületnek volt titkára, jelenleg az erdélyi iparpártoló szövetség elnöke. 1896-ban első ízben választatott meg országgyűlési képviselőnek Kovásznán (Háromszékm.), a mely kerületet 1906-ig képviselte.Pallas Nagy Lexikona XIV. 850. l.Sándor JózsefSturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 353. l.Szerkeszti az E. M. K. E. hivatalos havi Értesítőjét 1894. jan. 20. óta és kiadja az E. M. K. E. Jelentéseit. Álneve és jegye: Hirám és (S.) (a Kolozsvári Közlönyben, melynek állandó belmunkatársa volt a 80-as években).szül. 1853. nov. 27. Bukarestben,Vasárnapi Ujság 1895. 24. sz. arczk.

• Erdély, Magyarország kiegészítő része, 1865
• Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez, 1865
• Szervezkedő közgyűlés, 1885
• Rendes közgyűlés, 1886-1890
• Ifjú Erdély, 1887-1888
• Az E.M.K.E. ... évi jelentése, 1891-1909
• Kossuth Lajos történelmi küldetése, 1892
• E.M.K.E., 1894-1918
• Az E. M. K. E. alakulása és fejlődése egybefoglalt rövid története, 1895
• Emléklapok az EMKE 1895. június 4-én Székely-Udvarhelyt tartott tíz éves ünnepi közgyűléséről, 1896
• Emlékezés Kovács Ferencz apátra, 1899
• Diódváraljai Miksa György és Miksa Zsuzsánna EMKE alapítványa, 1905
• Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910, 1910
• Jelentés az E.M.K.E. 25 éves életéről, 1911
• Az Er. M. K. E. negyedszázados örömünnepének s a kapcsolatos Kolozsvári Orsz. Közművelődési Kongresszusnak leírása, 1912]
• Az EMKE munkatervéhez, 1913
• Dózsa Endre ... indítványa ... EMKE legelő-vállalat létesítése tárgyában, 1913
• Jelentés az E.M.K.E. ... évi ... rendes közgyűlésre, 1916
• Sándor József beszéde az ... alkotmány-javaslathoz, 1923
• A magyar iskolákért, 1924
• Báró Orbán Balázs élete és működése,

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Avarescu Gyorgye Kolozsvárott | Az Est Film 10. | Bokszmeccs és férfiizmok, 1919 | Bűntett színhelye | Buza Barna földművelésügyi miniszter | Janovics Jenő a kolozsvári nagygyűlésen | Kolozsvári nagygyűlés | Nyomozás | Sándor József felszólalása | Strenger Domjan felszólalása | Vértes Marcell (r.: , 1919)