Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csilléry András (Bp., 1883. okt. 22. – Drummonville, Quebec, Kanada, 1964. szept.): fogorvos, politikus. Tanulmányait a bp.-i, a berlini, a müncheni és a boroszlói egy.-en végezte, oklevelet Bp.-en szerzett (1908). 1908-11-ben a közös hadseregben ezredorvos, az I. világháború idején ezredorvos főnök, később a Honvédelmi Min.-ban az egészségügy előadója. A polgári demokratikus forradalom kitörése utáni mozgalmak egyik vezetője; megszervezte a Fehér Ház szervezetet, irányító szerepe volt a szakszervezeti kormányt eltávolító ellenforradalmi puccsban (1919. aug. 6.). A Tanácsköztársaság bukása után népegészségügyi min. (1919. aug. 15. – nov. 24.), az „ébredő magyarok” képviselője a kormányban; lemondása után a Keresztény Községi Párt alelnöke volt. 1928-ban az Orsz. Társadalombiztosító Intézet (OTI) főorvos-ig.-ja lett. A keresztény párt jobbszárnyának vezetője, a Keresztény Gazdasági Párt (1932), majd a Magyar Élet Pártja programjával ogy.-i képviselő (1939–44) volt. A Magy. Orvosok Nemzeti Egyesületének alapítója és ügyvezető ig.-ja (1919–44), a MONE c. lap szerk.-je (1924–28), az Orsz. Orvosszövetség elnöke (1927–34), 1921-ben és 1934-ben fogászati szakelőadó a debreceni tudományegy.-en, 1940–44-ben a fogászat ny. r. tanára, a stomatologiai klinika ig.-ja volt. Főmunkatársa volt a Nagy-Budapest c. hetilapnak (1938-44). A Németo.-ba telepített bp.-i orvosi kar kormánybiztosaként számos diák haláláért terheli a felelősség, mivel a diákokat az SS-be akarta kényszeríteni. 1944 végén Ny-ra menekült. – Irod. Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták (Bp., 1966).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Csilléry András (Bp., 1883. okt. 22. – Drummonville, Kanada, 1964. szept. 9.) orvos, fogorvos, politikus. 1908-ban szerezte meg orvosi oklevelét a bp.-i orvosi karon. 1908–1911-ben ezredorvos, az I. vh. alatt orvos-ezredes, a HM orvosi osztályának előadója. 1918-ban jobboldali szervezetekhez tartozott, 1919. aug. 6-án fegyveresen eltávolította a Peidl-féle szakszervezeti kormányt. 1919. aug. 14. és 1919. nov. 24. között népegészségügyi miniszter, majd a Keresztény Községi Párt alelnöke. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő, a Keresztény Gazdasági Párt, majd a Magyar Élet Pártjának a tagja. A MONE alapítója és elnöke (1919–1944), lapjának főszerkesztője (1924–1928), az Orsz. Orvosszöv. elnöke (1927–1934), 1940–1944-ben a fogászat ny. r. tanára a debreceni orvosi karon. 1944-ben elhagyta az országot, Kanadában telepedett le, a quebeci egy. tanára lett. Fm.: A fogszú megelőzésének irányelvei (Bp., 1940): Die Wege und Ziele der MONE (Bp., 1940) – Irod.: Huszár Gy.: A magyar fogászat története (Bp., 1965); Lackó M.: Nyilasok (Bp., 1966).

• MONE, 1924-1944
• A nem nemes fémek jelentősége és gyakorlati alkalmazása, különös tekintettel a Wipla és Vitallium fémekre, 1936
• A fogak röntgenvizsgálata, 1937
• A novocain-corbasilról, 1938
• A novocain-corbasilról, 1938
• Symptomloses Vorkommen von Strahlenpilz in karzinomatöser Zahnalveole Geschwulstduplizität?, 1938
• A fogszú megelőzésének irányelvei, különös figyelemmel az újabb kutatások eredményeire, valamint a debreceni Stomatologiai Poliklinika iskolafogászatán szerzett tapasztalatokra, 1939
• Az APIM működése és annak hazai egészségügyi vonatkozásai, 1939
• A fogszú irányekvei, [1940]
• A fogszú megelőzésének irányelvei, különös figyelemmel ... a ... Tisza István Tudományegyetemi Stomatológiai Poliklinika iskolafogászatán szerzett tapasztalatokra, 1940
• Die Wege und Ziele der MONE, 1940
• Az orvosi nyugdíjintézet multja, jelene, jövője, 1942

• Amíg városatya lettem. . . A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp., Globus, 1931. 419 [1] o., ()
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931. 150 o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza : 1918-1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998. 2. átdolg. kiad. 583 o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932. 11 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 716 (r.: , 1937)