Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Radó Sándor (Rahó, 1891. máj. 3. – ? 1944): színész, komikus. A Vígszínház színiisk.-jának elvégzése után 1908-ban lépett színpadra. Vidéki társulatoknál működött, majd Bp.-re kerülve elsősorban kabarészínészként aratott sikert. Mint elismert komikus több filmben is szerepelt. – I. f. Lesz maga juszt is az enyém (1922), A csodadoktor (1926), Mit mondott az Ali-baba (1927), Filléres gyors (1932), Vica a vadevezős (1933), Rotschild leánya (1934). Forog az idegen (1936), Úrilány szobát keres (1937).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Radó Sándor(Rahó, 1891. máj. 3.–?, 1944): színész. Gyermekkorában Feld Zsigmond gyermekszínházában játszott. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját látogatta. 1908–09-ben Krémer Sándor társ.-ában kezdte pályáját. 1909-ben Szabadkán, 1910-től 1912-ig a nagyváradi Bonbonnière Kabaréban, 1912–13-ban a bp.-i Trocadero mulatóban, 1912-ben a Ferenczy, 1913-ban a Pesti, 1915-ben az Apolló Kabaréban lépett fel. Az I. világháború után 1919-ben a Muskátli, a Fővárosi, 1920–21-ben a Bonbonnière, 1921–1923 között az EMKE, 1922-ben az Új Trocadero, 1923-ban a Faun, a Pesti, 1924-ben a Papagáj, 1924–25-ben az Apolló Kabaréban működött. 1925-től 1933-ig az Andrássy úti, 1927–1929 között és 1930–31-ben a Fővárosi Operett, 1929–30-ban a Fővárosi Művész Színház, 1930–31-ben a New York Kabaré, 1934-től 1938-ig a Komédia, 1940-ben a Kamara Varieté tagja volt. Zenés színpadokon is gyakran szerepelt. 1924-ben a Városi és a Várszínházban, 1933-ban a Pesti, 1934-ben a Kamara, 1934–35-ben a Fővárosi Operett, 1935-ben a Royal, a Városi, 1936-ban a Kamara Színházban lépett fel. 1940-től csak az OMIKE Művészakció keretében játszhatott. Gyakran szerepelt a főváros éjszakai szórakozóhelyein (Moulin Rouge, Royal Orfeum, Tabarin). A nyilasterror áldozata lett. Komikus kupléival, fanyar humorú epizódalakításaival lett népszerű. F.Sz. Szedlacsek (Földes I.: A császár katonái); Komor (Eisemann M.: Én és a kisöcsém); Mixer (Fényes Sz.: Mimi). Könyve: Tessék nevetni (1942).

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A csodadoktor (r.: Gaál Béla, 1926)
• Vica a vadevezős | Vica, a vadevezős (r.: Gaál Béla, 1933)
• Mit mondott az Alibaba? (r.: Vanicsek János, 1927)
• Filléres gyors (r.: Gaál Béla, 1932)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• Lesz maga juszt is az enyém (r.: Pásztor Béla, 1922)
• Ámor és társa | Rotschild leánya (r.: Gaál Béla, 1934)
• Úrilány szobát keres (r.: Balogh Béla, 1937)
• Forog az idegen (r.: Pásztor Béla, 1936)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)
• Jól sikerült uzsonna (r.: Kovács Gusztáv Mihály, 1929)