Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Gaál Béla (Dombrád, 1893. jan. 2. – 1944 v. 1945): színházi és filmrendező. Jogi tanulmányait Bp.-en végezte. 1913-ban a Vígszínház isk.-jának növendéke, majd Szatmáron színész és Győrben rendező. Az I. világháború idején katona, azután tűnt fel mint színész. 1918-ban a Zeneak. épületében meg nyílt Madách Színház ig.-ja. 1920-ban kezdett filmet rendezni a Star filmgyárnál. A hangosfilm idején – Székely Istvánnal – a legtöbbet foglalkoztatott filmrendező volt, aki kivételes ügyességgel és nagy szakmai rutinnal egyeztette a szórakozni vágyó közönség és a hivatalos kurzus ideológiai igényeit. Meseautó c. filmje a m. „álomgyár” tipikus terméke. 1927-ben a Belvárosi Színház főrendezője. A hangosfilmgyártás kezdetétől visszatért a filmhez. Évekig az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd önálló filmisk.-t nyitott. 1945-ben a fasizmus áldozata lett. – I. f. A vörösbegy (1921); Diadalmas élet (1923); Csak nővel ne! (1924); Rongyosok (1925); A csodadoktor (1926); Csak egy kislány van a világon (1929); Meseautó (1934); Helyet az öregeknek (1934); Az új földesúr (1935); Évforduló (1936); Aranyember (1936); Hotel Kikelet (1937) János vitéz (1938). – M. Kóborlások (versek, Bp., 1914).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
A születés ideje más források szerint: 1945 februárja.(Dombrád, 1893. jan. 1.–Bp., 1945. jan.–febr. ?): színész, rendező, színházigazgató. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte 1913-ban, pályáját Szatmárott kezdte. Harcolt az I. világháborúban. 1918. okt.-ben fellépett a Fővárosi Nyári Színházban. 1918. nov.-ben a Katonaszínészek Tanácsának ügyvezető elnöke lett. 1919. márc.-tól okt.-ig a Madách Színház színésze és ig.-jaként, 1920–1922 között a Star filmgyár rend.-jeként működött. 1922-ben fellépett a Renaissance Színházban. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrend.-je volt. A hangos eljárás megjelenésével ismét a film felé fordult érdeklődése: 1938-ig számos filmet írt és rendezett. 1920–1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. Az 1920-as évek közepétől magániskolát vezetett, 1934-től 1939-ig az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolájának tanára és ig.-ja volt. A nyilasterror áldozata lett. Rövid színészi pályáján jellemszerepeket formált meg. F.Sz. Irjő (Karinthy Fr.: Holnap reggel); Trotter (Shaw: Fanny első színdarabja). F.R. Lange: Sámson és Delila; Berr–Verneuil: A szombat esti hölgy; Bíró L.: Boszorkánytánc.Gaál Béla; Gál
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Vörösbegy |☰ 1920 |☰ rendező
- Diadalmas élet |☰ 1923 |☰ rendező
- Csak nővel ne! |☰ 1924 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Rongyosok | The Shabby Dressed | Vidám filmjáték 7 felvonásban |☰ 1925 |☰ rendező
- A csodadoktor |☰ 1926 |☰ rendező
- Link és Flink |☰ 1927 |☰ rendező
- Csak egy kislány van a világon | Jedina devojka na svetu | Kouzlo cikánské pisné |☰ 1929-1930 |☰ rendező
- Asszonyszelidítő |☰ 1931 |☰ rendező
- A négylevelű lóhere | Négylevelű lóhere |☰ 1931 |☰ rendező
- Filléres gyors |☰ 1932 |☰ rendező
- Csókolj meg édes | Csókolj meg, édes! |☰ 1932 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Az új igazgató | Éjjel a patikában | Jaj de jó szeretni | Mindent a nőért! |☰ 1933-1934 |☰ rendező
- Hacsek a korzón |☰ 1933 |☰ rendező
- Vica a vadevezős | Vica, a vadevezős |☰ 1933 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Rákóczi induló | Rákóczi Marsch |☰ 1933 |☰ rendezőasszisztens
- Az új rokon |☰ 1934 |☰ rendező
- A csábító autó | Meseautó |☰ 1934 |☰ rendező
- Ende schlecht alles gut! | Helyet az öregeknek | Jó az öreg a háznál | Minden jó, ha a vége rossz |☰ 1934 |☰ rendező
- Ámor és társa | Rotschild leánya |☰ 1934 |☰ rendező
- Az új földesúr |☰ 1935 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Címzett ismeretlen |☰ 1935 |☰ rendező
- Budai cukrászda |☰ 1935 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- A csúnya lány |☰ 1935 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Aranyember | Az aranyember |☰ 1936 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Évforduló |☰ 1936 |☰ rendező
- Mircha |☰ 1936 |☰ rendező
- Hotel Kikelet |☰ 1937 |☰ rendező
- Pesti mese |☰ 1937 |☰ rendező
- Maga lesz a férjem | Nem válok el! |☰ 1937 |☰ forgatókönyvíró, rendező
- Férjhez megyek | Leány a talpán | Mai lányok | Majd a Zsuzsi |☰ 1937 |☰ rendező
- Az ember néha téved |☰ 1937 |☰ rendező
- Érik a búzakalász |☰ 1938 |☰ rendező
- János vitéz |☰ 1938 |☰ rendező
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia