
Aggházy Kamill, vitéz (950454 | - )
Aggházy Kamil (950453 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Aggházy Kamil (Bp., 1882. nov. 1. – Bp., 1954. szept. 14.): honvédezredes, katonai író. A Ludovika Ak. elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt Veszprémben, Kőszegen, Sopronban és Bp.-en. Az I. világháborúban szerb hadifogságba esett (1914. dec.), onnan szabadulva 1916-tól a Honvédelmi Min.-ban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeum megalapítása, melynek ig. h.-e, 1937-től ig.-ja volt. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok (1925 – 27) és a Historia (1928 – 32) szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848 – 49. évi szabadságharc és az I. világháború hadtörténetével foglalkozott. De Sgardelli Caesarral összeállította a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924 – 1934. c. antológiát (Bp., 1934). Verseket írt. – M. Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára (Székesfehérvár, 1911); A világháború (Stefán Valérral, Bp., 1934).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
AGGHÁZY Kamill( Budapest, 1882. november 1. - Budapest, 1954. szeptember 14. )Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész volt. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a HM-ben levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História c. periodikák szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 18481849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezése után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932) c. folyóirat, a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője volt. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.I.: RÚL I. köt. - ÚMÉL I. köt. - Varga.katonatiszt, hadtörténészM.: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911. - A világháború. (Tsz.) Bp., 1934. - Vitézek albuma. Bp., 1939. - Budavár ostroma 1849-ben. Bp., 2001.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
