A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona

ESTERHÁZY János, gr. (Nyitraújlak, 1901. márc. 14. – Mirovi börtön, 1957. márc. 8.): politikus, publicista. Az Esterházy család galántai ágából származott. A pol. életbe korán bekapcsolódott, 31 évesen az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett. Képviselői mandátumot az 1935. évi választásokon szerzett, parlamenti beszédei közül főleg a nyelvtörvénnyel s a kisebbségi iskolaüggyel foglalkozók emlékezetesek. A két ellenzéki párt 1936-os fúziója után az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett, s ebben a minőségében ő terjesztette a kormány elé a magyar autonómiajavaslatokat. Abécsi döntés után Szlovákiában maradt, s a diszkriminált Magyar Párt egyetlen képviselőjeként és elnökeként nagy érdeme volt abban, hogy a magyar lakosság nem hódolt be a nemzetiszocia-lizmusnak, és sajtóját keresztény szellemű antifasizmus jellemezte. 1942 máj.-ban egyedül ő nem szavazta meg a szlovák parlament kegyetlen zsidótörvényét. 1945 után a szlovákiai magyarságot mégis kollektív bűnösnek nyilvánították, s megfosztották jogaitól; a letartóztatott E.-t a gulágba juttatták, halálra ítélték, s az élőhalottként hazahozottat haláláig börtönben tartották. – 1939 előtt pol. cikkeket írt, s közzétette parlamenti beszédeit. A szlovák állam idején a magyar lakosság családias összefogásának sugalmazója s az összeszűkült irod. élet patrónusa volt. Mecénásként már korábban is fellépett, s irod. pályázatot hirdetett. 1939 és 1944 között a Toldy Kör irod. füzetsorozatának egyik szerkesztője, a szlovákiai magyar társad. és irod. életről összeállított gyűjtemények elősegítője és előszóírója s egy átfogó irod. pályázat fő mecénása volt.Ir.: Fábry Zoltán: A vádlott megszólal (1946-os kz., megj. 1968-ban a Stószi délelőttökben, majd 1992-ben külön könyvben); Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939–1945 (összeáll. és bev. Turczel Lajos), 1986; Molnár Imre: E. J. életútja, Regio 1990/1; E. J. kihallgatási jegyzőkönyveiből (összeáll. Molnár Imre és Tóth László), Új Forrás 1990/4 – melléklet; Esterházy Lujza: Szívek az ár ellen, Bp. 1991; Turczel Lajos: E. J., a politikus és az ember, Hét 1991/17–18; Popély Gyula: E. J. gróf pályaképe, Valóság 1995/12; Molnár Imre: Az Esterházy-dosszié, Limes 1995/3; Szent-Ivány Gábor: Graf János Esterházy, Wien-Köln-Weimar 1995; Molnár Imre: Esterházy János, Bp. 1997; Esterházy Emlékkönyv (szerk. Esterházy Malfatti Alice és Török Bálint), Bp. 2001.M.: A szlovákiai magyar család élete a második sorsfordulón. = A szlovákiai magyarság élete 1938–1942, Bp. 1942; Előszó. = Szlovákiai magyar írók antológiája, Bp. 1942.T. L.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Esterházy János, gróf (Nyitraújlak, 1901. márc. 14. – Mirov, 1957): földbirtokos, politikus, kisebbségi képviselő. A Csehszlovákiai Magy. Népközösségi Ligában, melynek elnökévé választották (1931), kapcsolódott be a politikai életbe. Az Orsz. Keresztényszocialista Párt (1932–36), a pártegyesüléseket követően 1939-ig az Egyesült Magy. Párt ügyvezető elnöke volt; közben 1935–1938 között képviselő és szenátor a prágai parlamentben. 1939–45-ben a Magyar Párt elnöke. Egyetlen m. képviselő a Tiso-féle szlovák parlamentben (1939–44), a 62 képviselő közül egyedül ő nem szavazta meg az ún. zsidótörvényt. 1932-től cikkei jelentek meg a Prágai Magyar Hírlapban s a csehszlovákiai m. ellenzéki lapokban. 1939–41-ben a pozsonyi Új Hírek és Esti Újság, utóbb a pozsonyi Magyar Hírlap és a Magyar Néplap közölte írásait. Aixinger Lászlóval szerk. a Toldy Kör kiadásában megjelent Szlovákiai Magyar Irodalmi Füzeteket (1942). Börtönben halt meg. – Irod. Louise Esterházy: Coeurs affrontés (emlékezések, Paris, 1961).

• Non possumus és possumus a hadsereg dolgában, 1905
• A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete, 1937
• A kisebbségi élet hatása a magyarságra, 1941
• A nemzetiségek viszonya az államhatalomhoz, 1942
• A szlovákiai magyarság élete, 1938-1942, 1942
• Magyar hétköznapok, 1942
• Magyar hétköznapok, 1942
• Szlovákiai magyar írók anthologiája, 1942
• A kisebbségek gazdasági helyzete, 1943
• Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben, 1992
• A kisebbségi kérdés, 2000
• Under foreign domination,

• A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997. 384 o., ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o., ()
• Encyclopaedia Hungarica, 1-4.; főszerk. Bagossy László; Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, Calgary, 1992-1998, ()
• Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. 4 db., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002. 160 o., ill., ()
• Mészáros István: Ismeretlen vértanúk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye XX. századi történetében. [Bp.], Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2000. 185 [4] o., ()
• Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. [Bp.], KT Kiadó, 2001. 95 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 781 (r.: , 1939)