Dunántúli Napló

1934-ben születtem Pécsett, 3 gyermekes családban. Szüleim tisztviselők voltak. Középiskolai tanulmányaimat 1944–52 között a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végeztem. Érettségi után egy évet a pécsi vágóhídon dolgoztam, majd 1953-55 között elvégeztem a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia-földrajz szakát. Általános iskolai tanári pályámat a Szigetvári Általános Iskolában kezdtem az 1955-56-os tanévben. 1960 óta a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanítok. Köziben 1965-67 között az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos munkatársa voltam. 1967 óta ismét a fenti iskoláiban tanítok, 1976-tól annak az igazgató- helyettese vagyok. Az MDF-nek a szigetvári szervezet megalakulása óta tagja vagyok. Két gyermekem van, feleségem tanár. – választókerületem döntően aprófalvas, hátrányos helyzetű térség. A körülmények ismeretében célom a további eróziós folyamatok megállítása. A kulturális, közlekedési, ellátási stb. infrastruktúra fejlesztése, az ebhez szükséges helyi és központi erőforrások biztosítása. – A mai tanácsi rendszer helyett helyi társadalom szabad véleménynyilvánítása alapján választott autonóm önkormányzat megteremtése. – A térség létalapját távlatokban is biztosítani hivatott mezőgazdálkodás gyökeres, közvetlen, személyes érdekeltségi alapokon történő átszervezése, a tulajdonviszonyok rendezése. – A nemzetiségiek lakta területeken a nemzetiségi jógák maradéktalan, tényleges biztosítása. – A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó nevelési-tantervi alap- koncepció új erkölcsi alapokra helyezése annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék szilárd, valós erkölcsi értékeket képviselő tudással és tudattal induljon az életbe.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1934. július 7-én született Pécsett (Baranya vármegye) katolikus családban. Édesapja, Kapronczay József 1945-ig számvevőségi tanácsosként dolgozott, s mint állami tisztviselőt internálták 6 hónapra. Később a Pécsi Járási Tanács Pénzügyi Osztályán volt költségvetési előadó. Édesanyja, Czéh Erzsébet rokkantnyugdíjazásáig a pécsi Pénzügyigazgatóság irodatisztje. Erzsébet nővére (1933) nyugdíjas tanárnő, Árpád öccse (1939) a Kárpótlási Hivatal jogásza. Nős (1962), felesége Göttche Piroska tanárnő. Két leányuk született: Eszter (1964) és Piroska (1966) egyetemi hallgatók. Az elemi iskola négy osztályát a pécsi Belvárosi Fiúiskolában végezte, ezt követően a ciszterek Nagy Lajos Gimnáziumába járt. A már államosított iskolában érettségizett 1952-ben. Származása miatt nem vették föl felsőoktatási intézménybe, így egy évet a Pécsi Húsipari Vállalatnál dolgozott anyagmozgatóként. 1953-ban - már tanév közben - kerülő úton jutott be a pécsi Állami Pedagógiai Főiskola biológia-földrajz szakára, ahol 1956-ban kapta meg általános iskolai tanári oklevelét. Tanári pályáját az 1955-56-os tanévben még gyakorlóévesként kezdte a szigetvári általános iskolában. Itt dolgozott 1960-ig. Közben - aktív sportoló lévén - a Testnevelési Főiskola edzőképző szakán levelező úton kézilabda edzői oklevelet szerzett, s hosszú évekig edzőként is tevékenykedett Szigetváron. 1958-ban felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-földrajz szakára. Újabb diplomáját 1962-ban kapta meg. Ezalatt 1960-ban átkerült a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumba, ahol két év megszakítással azóta is dolgozik. 1965-1967 között - miután 1963-ban megvédte a Zselic természeti földrajzáról írt egyetemi doktori disszertációját - meghívást kapott az MTA Dunántúli Tudományos Intézetébe. S bár anyagi okok miatt meg kellett válnia az intézettől s visszatért a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskolába, amelynek 1976 óta igazgatóhelyettese, azóta is foglalkozik tudományos munkával: a Zselic geomorfológiájáról, klimatológiájáról és hidrogeográfiájáról különböző lapokban több írása látott napvilágot. 1972-1976 között a földrajz tantárgy megyei szakfelügyelője volt. E tantárgyból 1973 óta az Országos Tanulmányi Versenybizottság tagja. 1982-ben a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagjává választották. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, így 1977-ben Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1985-ben Kiváló Pedagógus, 1981-ben megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, 1982-ben pedig a Szocialista Földrajzért oklevelet. @SZUKIT = Az első politikai hatás 15 évesen, 1949-ben érte: az Államvédelmi Hatóság 3 napig vizsgálati fogságban tartotta és vallatta, mert egy társával politikai plakátokat tépkedtek le (az 1949-50-es tanévet csak magánúton végezhette el). 1984-ben pótválasztáson pártonkívüliként tanácstaggá választották. Tisztében az 1985. évi választásokon megerősítették. Az új tanácstestület mint a művelődési ágazat képviselőjét delegálta Szigetvár Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságába, ahol 1990. szeptemberig dolgozott. 1989. június óta tagja az MDF-nek, egyidejűleg a szigetvári szervezet elnöke mindaddig, míg az 1990. évi választások második fordulójában Szigetváron és környékén (Baranya megye 7. sz. vk.) országgyűlési képviselővé választották. 1990. szeptember 4-től az IPU magyar-osztrák, 11-től magyar-német, 1991. április 23-tól magyar-spanyol baráti tagozatainak tagja. 1992. október 13. óta az országgyűlés új oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottságában dolgozik.

Új Dunántúli Napló, 1994

1934 július 7-én születtem Pécsett. Itt végeztem az elemi és középiskolát, valamint főiskolai tanulmányaimat. Egyetemi diplomát Szegeden a JATE TTK biológia földrajz szakán szereztem. Tanári pályámat az 1955-56-os tanévben kezdtem Szigetváron. 1960-tól az 1992-es tanév végéig a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanítottam. Feleségem is tanár, két felnőtt lányom van. %%%Harminckilenc éve élek Szigetváron, így a város és a térség minden gondját magaménak érzem. Kutatóként volt alkalmam megismerni a választókerület legtöbb falujának leromlott állapotát, az életminőség folyamatos romlását. 1990-hez hasonlóan – amikor országgyűlési képviselővé választottak – továbbra is a térség infrastrukturális helyzetének javítása a fő célkitűzésem. További kiemelt célom segíteni Szigetvárt és a térséget súlyosan érintő munka- nélküliség enyhítésében.

• Baranya megye gazdasági földrajza, [1979]
• A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében, 1982
• Szigetvár helyi társadalma és környezete, 2004
• Szigetvár településmorfológiai fejlődése 1689-től az ezredfordulóig, 2007
• A turbéki szőlőhegy, 2008
• A szigetvári Dorffmeister-freskó,
• A Zselic geomorfológiai kutatásának legújabb eredményei,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• Lefegyverzett ellenséges erők (r.: Sára Sándor, 1991)