Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Nyárai Antal (Nagyenyed, 1868. v. 1869. ápr. 13. – Bp., 1920. febr. 27.): színész. 1887-ben Rozsnyón lépett színpadra, később megfordult Nagybányán (1893), Miskolcon (1894 – 96), Pozsonyban, Sopronban, Aradon, Fiuméban, Hódmezővásárhelyen (1897), Nagyváradon (1898). 1902-ben a bp.-i Népszínház szerződtette. A Népszínház felbomlása után, 1907 – 20 között ismét sokat hányódott a fővárosi és a vidéki színházak között (Modern Színház Kabaré, Bonbonnière Cabaret, Apollo Kabaré, Medgyaszay Színház, Royal Orfeum, Király Színház, Szeged, Bécs stb.). Senki c. operettjét – Barna Izsó zenéjével – 1903-ban a Népszínház mutatta be. – F. sz. Rettegi Fridolin (Schönthan: A szabin nők elrablása); Pfefferkorn (Lehár: Drótostót). – I. f. Az utolsó bohém (1912), Ágyú és harang (1915), Mágia (1917), A gavallér fegyenc (1919). – Irod. Boross Elemér: Ny. A. (Film Színház Muzsika, 1966. 11. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

M.A. 1888: Csóka Sándor; 1889: Bogyó Alajos; 1890: Zajonghy Elemér; 1891: Szathmáry Károly; 1893: Balogh Gyula; 1894 nyara: Füredi Károly; 1894–95: Csóka Sándor; 1896–1901: Leszkay András; 1904–1906: Szendrey Mihály; 1902–1904. máj. 4.: Népszínház; 1907: a Modern Színház Kabaréja; 908: Bonbonier Kabaré; 1909–10: Szeged; 1911: Pécs és a Délvidék; 1913. jan.: Királyi Színház, Apolló Kabaré; 1915: Royal Orfeum, Budai Színkör, 1916: Bécs; 1917–18: Királyi Színház; 1918: dec. 17.: Medgyaszai Színház; 1919: Budapesti Színház; 1919: Magyar Színház.(Nagyenyed, 1868. ápr. 13.–Bp., 1920. febr. 27.): színész. A SzAk látogatása után 1897-től a vidéki színpadokat járta, míg 1902-ben a Népszínház leszerződtette. Faragó Jenő–Barna Izsó Casanova c. daljátékának címszerepe nagy sikert hozott számára, akárcsak Eisenstein szerepe A denevérben (ifj. J. Strauss). 1907-ben a Fővárosi Cabaret Bonbonnière tagja lett. Gyakran egy műsoron belül háromféle szerepkört is betöltött (konferált, játszott, énekelt). „A királyi komédiás”-t – ahogyan Nagy Endre nevezte – az értelem, az intenzív alkotás, a figurális meglátás és a mély intelligencia jellemezte. 1909–11-ben Szegeden, 1915-ben Bécsben, 1917-ben a Király Színházban és az Apolló Kabaréban játszott. Utoljára a Medgyaszay Színházban lépett föl. F.Sz. Mercutio (Sh.: Rómeó és Júlia); Tartuffe (Molière); Bolond (Sh.: Lear király); Fegya (Tolsztoj: Élő holttest); Puzsér (Molnár F.: A doktor úr); Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót); Wurm, Kalb (Schiller: Ármány és szerelem); Celestin (Hervé: Nabáncsvirág).Nyárai Antal; Nyáray

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Ágyú és harang (r.: Pintér Imre, 1915)
• Mágia (r.: Korda Sándor, 1917)
• A gavallér fegyenc (r.: Szőreghy Gyula, 1919)
• Az utolsó bohém (r.: Kertész Mihály, 1912)