Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1924-ben beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Csók István növendéke volt. A 20-as évek magyar avantgárd művészetének egyik fontos alakja. 1925-ben Kepes György és Korniss Dezső társaságában megalapították a progresszív fiatalok csoportját, amelyhez később Schubert Ernő, Hegedüs Béla és Vajda Lajos is csatlakozott. Részt vett a Kassák Lajos szerkesztette Munka című folyóirat munkájában, rajzait DOR néven jegyezte. Főleg a konstruktivizmus és a szürrealizmus egyidejű hatásáról tanúskodó, alkalmanként fotómontázzsal ötvözött képeivel hívta fel magára a figyelmet. 1929-ben, Csók István tanácsára elhagyta az egyre inkább jobbra tolódó Magyarországot, Párizsban telepedett le, ahol egy ideig Littmann Frigyes szobrásszal osztozott közös műtermen. A festészet mellett a filmkészítés is érdekelni kezdte. 1930-ban Lazare Meerson díszlettervező asszisztense lett, és még ugyanabban az évben rajzolóként részt vett René Clair Párizsi háztetők alatt című filmjének készítésében. Megismerkedése Jacques Prévert-rel 1930-ban egy örök barátság és egy termékeny munkakapcsolat kezdetét jelentette. Marcel Carné, Jacques Prévert és ~ közös munkájából számos nagysikerű film született. (Furcsa dráma, 1937; Ködös utak, 1938; Mire megvirrad, 1939; Éjszakai látogatók, 1942; Szerelmek városa, 1943-44). Díszletei és jelmezei által különleges érzékkel tudott stílust, színt, hangulatot varázsolni a filmekhez. Rajzai, festményei nemcsak egyszerűen filmekhez készített tervek, hanem egy jó festő valódi képzőművészeti alkotásai. Tehetsége a tengeren túlon is ismertté tette, és több éven át Hollywoodban dolgozott, olyan nagy művészekkel, mint Orson Welles, Billy Wider, vagy John Huston. 1960-ban a Legénylakás díszletéért Oscar-díjat kapott. Nevéhez fűződik többek között a Szereti ön Brahmsot? (1960), az Irma, Te édes (1962) és a Fedora (1977) díszlettervezése is. 1975-ban visszatért Európába, ahol haláláig kiemelkedő filmek sorában közreműködött. Háromszor nyerte el a francia filmművészet legnagyobb elismerését, a César-díjat: Monsieur Klein (rend.: J. Losey, 1976), Don Giovanni (rend.: J. Losey, 1978), Subway (rend.: L. Besson, 1984). Makettjeiből, díszletterveiből, rajzaiból, festményeiből és fotóiból több kiállítást is rendeztek. Idős korában gyakran kérték fel művészeti tanácsadónak, ami lehetővé tette számára, hogy haláláig dolgozzon. A tengerparti kis falu, Ohonville temetőjében nyugszik, ugyanott, ahol barátja, Jacques Prévert.1924 • Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest1928 • Mentor könyvesbolt, Budapest [Schubert Ernővel]1928 • Új Művészek Egyesülete, Bécs • Nemzeti Szalon, Budapest1929 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest1930 • Új progresszív művészek kiállítása, Tamás Galéria, Budapest • Képzőművészek Új Társasága, Budapest1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1985 • Hommage a Alexandre Trauner, Telluride's Festival, USA1986 • École Supérieure Nationale des Beaux-Arts, Párizs • Les enfants de Dublin, Institut Louis Lumiere, Lyon • Fondation Nationale de la Photographie, Párizs • Fondation Maeght, Saint-Paul-de Vence1992 • Vigadó Galéria, Budapest1995 • Hôtel de Ville, Levallois1995 • Les enfants du paradis, Velence1996 • 5. ker., Városháza (gyűjt.), Párizs1996 • Hommage a Billy Wider, Fundacion Arte y Tecnologia, Madrid1998 • Nemzeti Építészeti Múzeum, Rotterdam1999 • Valladolid.2000 • Parc des Expositions, Narbonne • Galerie André Girard, Párizs.~ - cinquante ans de cinéma, Párizs, 1986Cserba JúliaCsók István.Egyéni kiállításokEl mundo de ~, Valladolid, 1999.festő, díszlettervező, (Budapest, 1906. szeptember 3. - Ohonville [Normandia],, 1993. december 5.)Irodalom~ (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1981)~ (kat., Ville de Levallois, 1995Mestereimuvesz_257SándorTRAUNERVálogatott csoportos kiállítások

• Trauner (Párizs) kiállítás, 1981
• Alexandre Trauner, [1992]
• Hôtel du Nord, 2008

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása. Szerk. Baranyi Judit. Bp., Műcsarnok, 1982. 175 o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Viadukt /The Silvester Syndrome   |☰  1982   |☰  díszlettervező    

• Trauner (r.: György István, 1992)