Dobszay László     ☰ Cserdi 1914.09.02   ☷ Budapest 1983.04.06   |   férfi, gyermekorvos, orvos, címzetes egyetemi tanár
596271
Dobszay László (962975 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Dobszay László (Cserdi, 1914. szept. 2. – Bp., 1983. ápr. 6.): gyermekorvos, c. egy. tanár (1948), kandidátus (1969), az újszülöttkori endokrinológia szakembere. A pécsi tudományegy.-en szerzett oklevelet 1928-ban, s közben, 1925-ben a bécsi gyermekklinikán tett tanulmányutat. 1931-ig a pécsi, 1937-ig a szegedi tudományegy. gyermekklinikáján dolgozott. Az utóbbi helyen 1936-ban lett egy.-i magántanár a csecsemő és gyermekbetegségek diagnosztikája tárgykörében. 1937-46 között a gyulai, 1946-52 között pedig a bp.-i Gyermekvédő Intézet ig.-ja. Emellett 1946-48-ig a Népjóléti Min. anya- és gyermekvédelmi főosztályát is vezette. 1948-ban a londoni Hospital for Sick Children vendégkutatója volt. 1954-56 között Bp.-en a XX. ker. Gyermekpoliklinika főorvosa, illetve ig. volt. 1956-tól 1976-ig a Heim Pál Gyermekkórház rendelőintézetét vezette, egyben Dél-Pest területi gyermekgyógyász főorvosa volt. – 1936-ban megszervezte a dobozi állami kísérleti gyermekétkeztetési akciót, amelyet 5 éven át vezetett. Gyulán ő alakította ki az ország első újszülött osztályát. A gyermektáplálás korszerűsítésének elismert kutatója volt. Tevékenyen részt vett az orvostovábbképzésben. A gyermekgyógyászat számos területével foglalkozott, amit 76 tudományos közleménye is igazol. Az 1939-ben megjelent munkáját Heim Pál-díjjal ismerték el. Szerkesztésében jelent meg A beteg gyermek c. kétkötetes monográfia (Bp., 1969), amely a gyermekápolónő-képzés egyik alapműve. – F. m. Beiträge zur Physiologie und Klinik der weiblichen Genitalorgane im Kindesalter (Szeged, 1939); Staphylococcus fertőzések a gyermekkorban (Bp., 1961); Csecsemőtáplálás (Sárkány J.-vel, 1. kiad. Bp., 1961, 5. kiad. Bp., 1977); A csecsemő helyes táplálása (2. kiad. Bp., 1968); Gyermekkori dietetika (társszerzőkkel, 2. kiad. Bp., 1969).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Dobszay László (Cserdi, 1914. szept. 2. – Bp., 1983. ápr. 6.) orvos, gyermekorvos, c. egy. tanár, az orvostud. kandidátusa (1969). 1928-ban szerezte meg orvosi oklevelét a pécsi orvosi karon, 1928–1931-ben a pécsi, 1931–1937-ben a szegedi gyerekklinika tanársegédje, 1936-ban magántanár, 1937–1946-ban a gyulai, 1946–1952-ben a bp-i Gyermekvédő Int. igazgatója. 1946–1948-ban a Népjóléti Min. anya- és csecsemővédelmi főosztályán főosztályvezető, 1954–1956-ban a XX. ker. Gyermekkórház igazgatója, 1956–1976-ban a Heim Pál Kórház rend. int. vezetője. A gyermektáplálkozás kutatója, a szakorvosképzés és az ápolónőképzés szervezője. A gyermekgyógyászat számos területével foglalkozott, fő szakterülete az újszülöttkori endokrinológia volt. 76 tud. közleménye jelent meg nyomtatásban. Szerkesztésében látott napvilágot A beteg gyermek c. kétkötetes monográfia (Bp., 1969), amely a gyermekápolónő-képzés alaptankönyve. – Fm.: Beitrage zur Physiologie und Klinik der weiblichen Genitalorgane im Kindesalter (Szeged, 1939); Staphylococcusos fertőzések a gyermekkorban (Bp., 1961); Csecsemőtáplálás (Sárkány J.-vel Bp., 1961, 1977); A csecsemő helyes táplálása (Bp., 1968); Gyermekkori dietetika (Bp., 1969) – Irod.: D. L. (Orv. Hetil., 1983, 14. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek
film
filmszereplés
linkek